( uid_21365 | 2021. 01. 19., k – 23:12 )

Nézd, itt érdekes módon a vegánok meg azok is akik nem azok de bedőlnek a vegánoknak, mindig megfeledkeznek arról, hogy mennyi a szállítási költsége a déligyümölcsöknek. És mennyi a fűtési költsége az üvegházaknak, holott TÉLEN IS kell enniük frisset, egyetlen vegán se él csupa küleskásán télen manapság már!

És a növénytermesztésnek nagy a permetezőszer-költsége is. A permetezőszerek nemcsak pénzbe kerülnek, s egészségtelenek, de egy egész rakás bogarat, rovart is megölnek. Ez rossz hatással van az ökoszisztémára. Megmérgeznek e szerek rágcsálókat is, madarakat is. Ezt a vegánok mind nem veszik figyelembe. Azt se, a búzamezőik aratásakor mennyi rágcsáló hal iszonyatos kínhalált amikor az aratógépek kettévágják őket. A vegánok meg a vegánságot elképzelők pedig mégis valahogy úgy képzelik, a vegánság valami idilli összhang a Természettel, kisétál a vegán a kertecskéjébe és leszedi az ott megnövő formás salátát, ami csak úgy nő ott magától, és kész, ennyi! nem gondol bele, hogy ebből nem lehet megélni. Pláne télen nem amikor a kertjében is legfeljebb jégvirágok nyílnak.

Ezzel szemben ahogy kifejtettem, a húst meg lehet termelni sokkal közelebb is. Nem kell elfurikázni másik kontinensről. LEHET, igen, megtehető, és van is rá példa manapság, elismerem, de nem szükségszerű hogy így legyen! És állatot tenyészteni olyan helyen is lehet többnyire ami mezőgazdasági művelésre már alkalmatlan. Sőt, állatokat lehet etetni olyasmivel is többnyire, legalábbis kajájuk egy részét olyasmi is kiteheti, ami az emberek növényi táplálékának maradéka. Pláne igaz ez akkor, ha nem „igazi” húsról beszélünk hanem bogarakat tenyésztünk emberi fogyasztásra.

A kanalaim, villáim, tányérjaim, sőt poharaim pedig valóban normál vasból vannak. Sőt a serpenyőm is. Illetve, nem is egy serpenyőm van, de az már nem kovácsoltvas, hanem öntöttvas. És semmivel se suvickolom őket. Egyiket se. Mosogatás után szárazra törlöm, és kész, ennyi. Nagyon ritkán jön ki bármi rozsdafolt rajtuk, az is enyhén, és azzal sincs semmi baj, mert legközelebb amikor sütök valamit benne, vagy eszem róla, az a kis rozsda „feloldódik”, eltűnik. Tehát igen, jól érted: olyankor én bizony tulajdonképpen megeszem azt a kis rozsdát, bizonyos értelemben! Ez azonban nemcsak nem baj, de kifejezetten hasznos, mert így extra adag vashoz jut a szervezetem.