( gabek | 2021. 01. 18., h – 11:25 )

Mint élet-értelem? Nehéz az út, ha onnan indulunk, hogy az a kérdés, hogy mi lehetne a fogyasztás helyett az élet értelme.

Figyeld magad, mi az ami valóban boldoggá tesz, éltet, és mi az, ami csak elodázza, pillanatnyilag csillapítja a frusztrációt. Ezt egyébként is jó tudni, nem csak a fogyasztói magatartás ilyen, hanem sok más is az életben. Lehet dolgozni az igényeken is: visszakövetni, hogy az annyira óhajtott, nehezen megszerzett valami tényleg akkora boldogságot okozott? Nézz arra, ami már megvan: hogy érezted magad, mikor még csak vágytál rá? Ennek fényében hogyan értékelnéd azokat a dolgokat, amelyekre most vágysz?

Élj 1-2 szinttel az alatt, mint amit megengedhetsz magadnak. Ez nem csak anyagilag jó döntés (mert így óhatatlanul is megtakarítasz), hanem a fejedben is segít helyrerakni, hogy mi is számít neked igazán. Ha nem akarod megtenni, miért nem? Kinek akarsz megfelelni? Meglepően sokszor az áhított státusszimbólum megvetést vált ki tisztelet helyett, a lemondás pedig együttérzést. Tudni nem megvenni valamit, amire vágysz, pedig meg tudnád: a fogyasztói társadalomban igen hasznos skill.

Talán boldogabb leszel, ha olyan munkát végzel, amit szeretsz, még akkor is, ha kevesebbet fizet. Vagy talán akkor, ha lesz pénzed arra a hobbira, amit igazán szeretsz? Neked kell kikutatni, nincs kész recept. Végezz olyat, ami számít, aminek van tétje. Akár non-profit, akár for-profit.

Amikor kezdtem a pályámat, még filléres önerővel lehetett egy jó fizetésre autót kapni hitelre. Érdekes volt látni, mikor megérkeztünk a melóhelyre: némelyikünk a buszról szállt le kopott cuccokban, néhányan pedig új autókból, márkás ruhákban. De mindannyian ugyanannyit kerestünk. Nem "rossz" egyik se, ha jól érzed magad benne, és ki vagy békülve a következményeivel.