( TCH | 2021. 01. 16., szo – 20:14 )

> Igen, de alapvetően nagyon függ a vírus fizikai felépítésétől, hogy mennyire könnyen változik.

A mutáció gyakorisága ezt jelenti. :P

> Valami, ami olyan stabil, mint mondjuk a himlő, az kiirtható, mert a vakcina működik ellene. Valami, ami annyira instabil, mint az influenza, az meg nem, mert ha az egyik változatot egy világszintű oltási erőfeszítéssel mondjuk vissza is szorítanák / kiirtanák 0-ra, egy újabb változat ugyanúgy megjelenhetne újra a következő szezonban (vagy akármikor).

Meg mernék esküdni, hogy kb. ugyanezt írtam, csak himlő helyett én polio-t mondtam.

> Csab kollégának abban igaza van, hogy koronavírussal találkozott már az emberiség, ha jól emlékszem, maga a koronavírus elnevezés is valami 1920-30 körüli fertőzés vizsgálatának az eredménye. Azóta is volt talán 3-4-5 (pontos számra nem emlékszem, csak a nagyságrend rémlik) koronavírus fertőzés. Bizonyára korábban is volt ilyesmi, csak ugye akkoriban még nem volt a tudomány képes a vírusokat elkülöníteni és ilyen szinten megvizsgálni.

Koronavírusból egy csomó van, most is van jópár variáns a legtöbb ember szervezetében; nem okoznak galibát. (A legtöbbjük, de pl. a nátha igen.)

> Az látszik, hogy a koronavírus nem olyan stabil, mint a himlő (már csak a felépítéséből is adódóan), de szerintem senki nem tudja még, hogy a covid-19 annyira változékony lesz-e, mint egy influenza, vagy ahogy korábban, 100 év alatt jön mondjuk 5 különböző koronavírus változat, és ahogy korábban, mindegyik változat pár év alatt kikopik és eltűnik.

Ha száz év alatt öt variáns jönne COVID-19-ből, azt oltásokkal végleg ki lehetne söpörni, de már négynél járunk, holott még csak egy év telt el. Mondjuk ez még nem jelent automatikusan semmit sem, mert nem biztos, hogy tendencia. Viszont, ha az, akkor az oltással kb. annyit érünk ellene, mint ha porronggyal mennénk a sivatag ellen...