( TCH | 2021. 01. 15., p – 21:23 )

> Azonban a vírus számára az a fix feladat, hogy kapcsolódni tudjon az ACE2 receptorokhoz az emberi szervezetben, ami nem mutálódik, tehát a tüskeprotein se mutálódhat annyit, hogy elveszítse kapcsolódási képességét.

Mutálódni mutálódhat, csak akkor ártalmatlan lesz. Az evolúció nem ritkán produkál zsákutcákat. (Értelemszerűen ez esetben további teendő nincs.)

> Nem vagyok szakértő molekuláris biológiában, de szerintem nem mutálódhat végtelenül a tüskefehérje úgy, hogy egyszerre ellenálló maradjon a vakcinás antitesteknek és ugyanakkor továbbra is hatékonyan kapcsolódni tudjon az ACE2 receptorokhoz.

És úgy nem mutálódhat, hogy más receptorhoz tudjon kapcsolódni? Nyilván az már egy teljesen másik vírus lesz, de itt az eméleti lehetőség a kérdés; valahogy ez a kapcsolódási szisztéma is kialakult.

> Nem minden esetben. Az oltások túlnyomó részében azért a tüskefehérje van bekódolva, mert kimutatták, hogy ezen a ponton a leghatékonyabb a védekezés a vírus ellen. Azonban ha bejut a teljes vírus a szervezetbe, akkor a vírus többi részére is termelődhet antitest.
> ...
> Mindenesetre az mRNS típusúakban csak a tüskefehérje van, így csak erre alakulhat ki antitest. Az inaktivált/legyengített vírust tartalmazó oltásoknál valószínűleg ugyanolyan "antitest-sorozat" termelődik, mint a fertőzés esetén.

Akkor ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes-vírusos vakcina hatásosabb, mint a csak tüskefehérjés, mert több a minta, amire immunválaszt kényszerít ki. Viszont, ha a dél-afrikai erre se reagál (az antitesteket írták), akkor az mRNS-alapúra pláne nem fog.