( egeresz | 2021. 01. 09., szo – 00:54 )

 

Trump leváltható, de a coca-cola nem — hasonlítsunk inkább almát-almával: a állam nem váltható le, csak az államfő, berendezkedés, törvények. A coca-cola nem váltható le, de a vezetője igen - és minden vásárlási döntésnél a vásárló szavaz is erről. Elvileg. De azért boritékolható, hogy lesz elegendő mellette szavazó.

A kérdésre fókuszálva

A szolgáltatónak van egy üzletszabályzata ( ASZF ) ami a felhasználó és a szolgáltató közötti kölcsönös és egyenrangú félként kialkudott és elfogadott szerződés, ami tartalmazhat szerződés-szegés miatti tételeket is. Végső soron azt betartatja minkét féllel az állam: erre vannak törvények, bíróság, rendőrség.  Elvileg. Azonban, talán gyanítható, hogy egy facebook és Kovács 12. János közötti szerződés nem teljesen egyenrangú félként köttetett. Az államnak illene ezt felismerni, és valami védelmet nyújtani a gyengébb félnek, és valami korlátozást az erősebbnek. Nem teszi. A probléma gyökere nem a piaci cégnél van, hanem ott, hogy az állam nem teljesíti jól szabályzói feladatát.

Jelen esetben, mikor is facebook nyilatkozta, hogy Trump 2 hétig OFF, mert "túl nagy a kockázat, hogy későbbiekben rosszat tenne", szóval ez rémálom. Cselekmény elötti büntetés?! Szándék büntetése?! Köztörvényes esetben van erre kialakult jogrend: bűnismétlés veszélyénél előzetes letartozásba teszik. A független bíró. Ezer apróság véd az állam túlhatalma/önkényessége ellen. És itt?! A kérdés arra mozdul, hogy a fészbúkozás állampolgári jog-e. Mint a szólásszabadság vagy az utcán sétálás. Éri-e szenvedés, emberi méltóság sértése a felhasználót a kitiltás miatt? Azt kell, hogy mondjam, igen. Éri, érheti. A facebook/twitter/appstore/google bőven elérte azt a méretet és fontosságot, hogy közszolgáltatásnak minősüljön. És emígy, a szolgáltatás feltételeit ne "kölcsönös és egyenrangú félként kialkudott és elfogadott szerződés" szabályozza, hanem közvetlen jogszabály. Amire - elvileg - a választáson keresztül van beleszólása az egyszeri embernek.

USÁban kétpártrendszer van. A kétpártrendszer  feltétlen kialakul, amennyiben a választókörökben a nyertes mindent visz. Erre tendál országunk is, ilyen USA is. A jól behangolt kétpártrendszerek stabilak. ilyen az USA is. Arra egyszerűen nincs tényleges esély, hogy nagy változások legyenek. Komoly változáshoz komoly társadalmi támogatás kell, a kétpártrendszeres ország viszont kényszerűen megosztott, mindenkinek van cca 50%-a, és semmiképp nem hallgat a másik oldalra. Az USA jogrendje stabil, valódi változást nem kap, ebben a jogrendben évszázadok óta szabadversenyben nyomják ki a cégek egymás szemét. A rendszer egyrészről rettenetesen beállt — a jogrend változatlan — másrészről roppant dinamikus és változó: a cégek borzasztóan tipornak. Érezhetően az egyedi ember szava elvész.

Az informatikában roppant könnyen alakul ki monopólium. Ezen változtatni nem lehet, a dolog természete ez. Amennyiben oriási fejlesztési költség van, de gyártási alig, úgy mindenképp kialakul egy monopol gyártó. A kialakult monopóliumnál nem lehet hivatkozni a "kölcsönös és egyenrangú félként kialkudott és elfogadott szerződés" elvére. Kellene ide az állam.

Ami most történt, az elég nagy balhé. A jogrendszer általában balhétól fejlődik. Van rá esély, hogy valami apró változás bekövetkezik az oriás techcégek szabályzásában. 5 év. Vagy 10.