( uid_21365 | 2020. 12. 27., v – 00:27 )

Szerintem akkor fikázd a programnyelvemet, ha írtál már egy legalább olyan színvonalút. De te olyan segghülye vagy popókám, hogy még ahhoz se értesz miként definiáld át a billentyűket a klaviatúrádon. És amikor valaki (én...) mutat neked rá egy megoldást, akkor olyan kibaszottul lusta vagy még elolvasni is, hogy inkább FELADOD, és veszel drága pénzem egy másik billentyűzetet, ezzel pocsékolva a pénzedet és növelve az elektronikus hulladék okozta környezetszennyezést a világban.

Ráadásul el kell keserítselek. Nem igazán izgat, a MAGYAR emberek engem művésznek tartanak-e. Én annak tartom magamat, aztán hogy más annak tart-e nem sokat számít, de hogy a __magyar__ emberek minek tartanak, na az kiváltképp nem. Réges-rég bevallottam, nem csinálván titkot belőle, hogy én már az ANGOL kiadásra hajtok! Érted?!

Ahogy a költő írta régen: A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD!

Mi nekem ez a mikroszkopikus kis ország itt Európában, a Balkán legészakibb bugyra, ami különben is „puha-diktatúrába” süppedt már megint, sokadszorra?! Engem ennél sokkal szélesebb perspektívák vonzanak!

Magyarország érdekes módon egy olyan helye a világnak, ami gonoszabb még a Bermuda-háromszögnél is, mert Magyarországról évszázadok óta rendszeresen ki kell vándorolnia, emigrálnia kell épp a legtehetségesebb embereknek ahhoz, hogy aztán valamiképp érvényesülni tudjanak! Ez egyaránt igaz a művészekre is, tudósokra is, feltalálókra is!

Milyen ország az ami épp a legkiválóbb gyermekeit nem becsüli meg, s üldözi el?!

Ezek után engem izgasson az, majd épp a magyarok méltóztatnak-e nagy kegyesen művésznek tartani engem?! Röhejes lenne, na. Messze többre tartom magamat annál, hogy az efféle véleményre adjak. Nyilván valamiféle elvont értelemben jobban esne ha annak tartanának, de a különbség oly mikroszkopikus, hogy ha nem, hát akkor nem, elintézem egy vállrándítással és kész!

Különben is, ez úgy szokott lenni, hogy évtizedekkel a tehetséges illető (tudós, művész, akárki) halála után hirtelen „felfedezik”, kikiáltják a magyarság legnagyobb géniuszának, és mindenki büszke rá, miközben sajnálkoznak hogy „nem értette meg őt az a kor, mert ő korát meghaladó zseni volt”... röhejes és szánalmas, de ilyenek a magyarok, na.

A 2020-as év nekem különben abszolút sikerév volt. Elkészült a programnyelvem végleges változata, elkészült hozzá a dokumentáció is teljesen (igaz, egyelőre csak magyarul), elkészült a legislegszuperebb regényem tökéletes angol műfordítása, rátaláltam a Carnivore diétára, ráadásul még Trump is megbukott!

Örömömet a te kicsinyes gáncsoskodásod semmi esetre se tudja elrontani, hiába is erőlködöl te szerencsétlen nyomorult, te kis szellemi nímand! Még csak nem is haragszom rád, csupán megvetlek, s annál is inkább sajnállak!

És ha most azt írod erre hogy tl; dr és nem olvastad el, az se izgat, mert tudom hogy úgyis elolvastad. Nem bírja ki a hiúságod hogy ne tudd, mit írtak neked és rólad.