Úgy kb. a F betűig hasonló a hangalak
far - fart?
Szerintem elég hasonlóan hangzanak.
fart - From Middle English ferten, farten, from Old English *feortan (attested as the gerund feorting), from Proto-Germanic *fertaną, from Proto-Indo-European *perd-.
Az ó-angol alak az már kikövetkeztetett alak, bizonyíték csak a közép-angol (1066 - késő 15. század) alakra van.
Ehhez képest:
far – ‘ember, emlős állat testének alsó, illetve hátsó kerek, húsos része, tompora’; ‘hajó hátsó része’. Származékai: faros, farol.
Ősi örökség az uráli korból: osztják pir (‘háttér’), vogul peru, szamojéd purdá (‘vissza, hátra’). A szóeleji p ⇨ f hangfejlődés szabályos...
Az UESz szerint a far előfordulása:
far A: 1211 ? Fara sz. szn. (PRT. 10: 515), de →farok [csak EWUng.]; 1395 k. forham (BesztSzj. 773.); 1405 k. far (SchlSzj. 438.)
Szóval a far és a fart bizonyíthatóan együtt léteztek. Ami a korábbi hangalakokat illeti, azt csak nagy fokú szkepticizmussal szabad csak figyelembe venni, ugyanis nem írásos emlékeken, hanem különböző "hangtani törvényeken(?)" alapulnak, puszta spekuláció.
Érdekes amúgy, hogy a PIE és az "uráli" esetén is hasonló a hangalak, PIE *perd-, osztják pir (‘háttér’), vogul peru, szamojéd purdá és állítólag mindkét esetben a p -> f fejlődés ment végbe.
Nem véletlen pedzegetik páran, hogy túl sok a "meglepő véletlen" a két nyelvcsalád etimológiáiban, lehet érdemes lenne megvizsgálni, hogy lehet-e esetleg egy közös ős a háttérben: