Sokszor megkérdik, hogy miért nem komálom a bubuntut. Ekkor szoktam élni azzal a hülye hasonlatommal, hogy képzeld el, hogy az összes disztró egy kiadós sörözés után a sötét sikátorban a fal mellett áll és hugyozik. Ki a falat, ki a fal tövébe, kinek hogy esik jól. Na, amelyik háttal a falnak, térdig letolt gatyával, guggolva próbálja a bokáját nem lepisálni, na az a bubuntu. Húszból tizenkilenc egyféleképpen csinál már vagy 30 éve valamit, de a bubuntu az újít.