( uid_21365 | 2020. 12. 07., h – 15:23 )

Nyilván nem nagy ügy megírni egy szkriptnyelvet úgy, hogy támogassa külső libek használatát. Semmi kételyem afelől sem, számos szkriptnyelv képes erre.

A Peri előnye abban van, hogy erre ő nemcsak képes, de a külső libekben megvalósított funkciókhoz tetszőleges kulcsszavakat hozzárendelhetünk (függetlenül e függvények azon nevétől melyek abban a libraryban vannak), és e kulcsszavak (mnemonikok) azután a Periben teljesen ugyanúgy használhatóak (olyan szintaktikai szabályok szerint például) mintha a Core részei volnának. Semmit se vesz belőle tehát észre a felhasználó/programozó, hogy e mnemonikok nem a nyelv „szerves” részei (a core-ben), hanem külső libben implementáltak.

Ez olyan mértékig így van, hogy a Core-ban alig is van valami. Már a print utasítás is - ami nélkül elég nehéz használni egy nyelvet, hiszen csak ki kell írjon néha valamit, eredményt mondjuk - is külső libben implementált, de még az olyan szokásos operátorok is mint:

= + - * /

stb.