( hg2ecz | 2020. 12. 05., szo – 16:57 )

Szerkesztve: 2020. 12. 05., szo – 17:08

életszinvonal != pazarlás

Gondolok itt olyanra is, hogy hazánk némi exporttámogatással exportál sertéshúst, miközben a hazai boltokban a német exporttámogatás miatt igen sok német sertéshús van. Az exporttámogatott kereskedelem miatt az M1-es autópálya szélső sávja pedig ma már hétköznapokon gyakorlatilag kamionsáv. De érdekes videók vannak, amikor Hollandiából szállítanak több kamionnyi tehenet Türkmenisztánba. Közelebb tényleg nem volt tehén?

De beszélhetünk arról is, hogy sok termék bármiféle kényelmetlenség nélkül használható lenne többszörös ideig is, de ez ellene dolgozik a "fogyassz" gazdaságpörgető szemléletnek. Hiszen ha nem veszünk X évente újat, akkor nem tud annyi profitot terelni az adott üzletág, ami a mai nézetünk szerint rossz. Viszont ez a pénzügyi érdek pont ellentétes azzal, hogy az utókornak is hagyjunk bányászható nyersanyagot, stb.

Szintén egy önálló témát megér, amikor valójában szükségtelen dolgot mesterségesen keltett igénnyel próbálunk tömegével rásózni a fogyasztóra. Nélküle sem lenne rosszabb az életszínvonal, csak egy közbeékelődő nem tudna beállni a pénzforgásba. Ellenben az utókornak szintén több maradna a bolygónkból.