( szikoragy | 2020. 12. 04., p – 17:23 )

Szerkesztve: 2020. 12. 04., p – 18:13

Személy és vagyonvédelmi törvény (Szvmt) és a GDPR is bővebben foglalkozik vele, de ahogy Ar0n írja sz@rt sem érsz vele...

A korábbi szigorú megkötéssel szermben a megőrzési idő hosszát megfelelő érdekmérlegelési teszttel az adatkezelő határozhatja meg. Ez annyit jelent, hogy le kell írni milyen célból, mennyi ideig őrzitek meg az mozgásadatokat és ehhez megfelelő indokokat kell felsorakoztatni. De ehhez tudni kell milyen a rendszer. Pl.: csak a portai belépést naplózza, vagy az egyes területekre a belépés csak kártyával lehetséges, be lehet-e úgy menni, hogy a jogosult beenged, van-e kifelé irányú mozgásadat naplózás (mert nem mindenhol van!). Mit tároltok a vendégről (név, kihez megy, igazolvány szám... kilépéskor ellenőrzi-e valaki, hogy valóban járt annál, akihez jött, vagy annak helyettesénél...) 

Szép terület. Minden irányból bele lehet kötni. Ha hosszú az idő akkor azért, ha nem sikerült elég hosszúra, akkor meg azért. 

A kamera felvételek felhasználás hiányában 3 munkanap kivétel a kivétel, amikor ennél több. Csakhogy a kamerarendszerek automata funkciói alapból nem ismerik a munkanap fogalmát. Egy 4 napos hosszú hétvégéjén történt események a kamera 3 napos törlési/felülírási ideje esetén már régen törlődött, mire észreveszi valaki, hogy betörtek.

 

gy.