A cikkből: "Meggyőződésem, hogy a kommentek olvasása, pláne egy észérveken alapuló válasz posztolása ma már kifejezetten mazochista, sőt szuicid lelki alkatot igényel." Na, ez faszság. Én például észérveket szoktam posztolni, de se mazochista, se szuicid nem vagyok. Valójában szórakoztat a szarvihar.
Meg is mondom mi a szerző baja, és egyben a te bajod is: magatokra veszitek a random ember beszólásait. Ezt legkésőbb oviban meg kellett volna tanulni, hogy nem szabad. Nekem anyukám megtanította: akit csúfolnak, az ha magára veszi, azzal csak még több csúfolást kap, mert a csúfolót pont ez szórakoztatja, ezért csinálja. Ha leszarja a csúfolt gyerek, akkor egykettőre abbahagyják.
Ha pedig Józsika lehülyéz, attól még nem vagy hülye, és egyáltalán nem kell rosszul érezned magad miatta. Sőt! Ha lehülyézett, időt pazarolt a figyelméből rád, akkor valamiért ezt a kitüntetett figyelmet megérdemelted, és az tulajdonképpen dicséret!
A Facebook pedig extrán a hópihék játszótere, direkt nincs diszlájk gomb, és az emberek 99%-a csupa szépet posztol, egymást nyalják körbe az emberek, pedig simán lehetne bennük fogást találni. A hülyeségre annyira felbíztatják egymást, hogy még a nyilvánvaló tévedésre sem szól senki egy rossz szót sem. Valójában ezért veszélyes, mert a sok hülye támogatást kap a hülyeségére ahelyett, hogy egy kijózanító pofont kapna, amire valójában szüksége volna.