( Raynes | 2020. 12. 01., k - 17:44 )

Igen, fordítva sem jó a másik végletbe esni. Lehet egyszerűbb táblázatkezelési feladatokra adatbázis-kezelőt használni, de szuboptimális, overkill. Mindent arra kell használni, amire való. Táblázatkezelést csak csak adatok ábrázolásához vagy olyan továbbgördülő számításokhoz kell használni, ahol az egyes számítási fázisok részeredményeit is látni akarja az ember.

Péternek 5 almája van, Pálnak 6, és ezt táblázatosan kell megjeleníteni, és egy ember dolgozik az adatokkal, arra táblázatkezelő. 5 millió rekordos ügyféladatok, vagy ha több ember is dolgozik az adatokkal szerver-kliens felosztásban, arra adatbázis. Ha cél a későbbi lekérdezhetőség, szűrés, rendezés, arra lehetőleg adatbázis. Ha cél, hogy külön, hibatűrő interface-en legyenek rögzítve az adatok, arra adatbázis. Hibatűrőn azt értve, hogy nem az, amit ECDL Mancika gányol össze Excelben, hogy azonos oszlopba mindenféle formátumú berittyentett adat, egyszer szám, egyszer string, egyszer autocorrected dátum, összevissza, ahogy épp esik, úgy puffan, lokalizált, verzió-platformfüggő markó- és függvénynevekkel.

Ha nem kell táblázatos megjelenítés, csak egy számítás során a végeredmény érdekes, akkor matekozásra matekszorftver vagy scriptnyelv való, bc, calc (itt most nem a LibreOffice Calc-ról van szó, hanem a C-sytlye arbitrary calculator-ról), Python, Octave, Sage, Matlab, esetleg R. Ha nagyon bináris optimalizáció kell, és valaki régi vonalas, akkor Fortan. De ezek a matekszoftverek, scriptnyelvek jók PC-n számológépnek is. Én pl. terminálban a calc-ot használom (ez még mindig nem a LibreOffice Calc), billentyűzetről tudom bevinni a számítási sorokat, műveleteket, így látom mit írtam a sorba, elgépeltem-e, később a sorokat history-ból vissza tudom hívni, másodperc törtrésze alatt számol több százezer számjegyig, tizedesjegyig, akár több millió számjegyig (de akkor egyre hosszabban elgondolkodik rajta a gép), köpi ki azonnal az orbitális faktoriálisokat, hatványokat, kezeli a komplex számokat, műveleteket mátrixokkal, vektorokkal, és mivel script nyelv, írhatók benne saját függvények, scriptek, a számítások automatizálhatók, adatok GNU plottal ábrázolhatók, nem úgy, mint a grafikus számológépalkalmazásoknál, ahol az ember egérrel kattintgathatja be a műveletsort, de már a végén azt sem látja, mit vitt be egy hosszabb műveletsor elején, volt-e beviteli hiba (félrekattintott-e, kimaradt-e számjegy, zárójel, stb.), korlátozott a számjegyek és a precizitás annyi tizedesjegyre, meg hatványkitevőre, ami épp kifér a grafikus kijelzőjére. Ugyanez a bc is, csak egyszerűbb formában, C-re jobban hasonlító szintaxissal. Meg a dc is, de az meg RPN.