( oattila | 2020. 11. 30., h – 09:30 )

"kicsit tényleg furcsán nézne ki, ha egy jogállami dologgal kapcsolatban nem lehetne bírósághoz fordulni... Bár az is igaz (nem ismerve a részleteket persze), hogy jogilag sztem megállhat a dolog, mert végül is a pénzt egy alku alapján osztották eddig is. Tehát nincs rá EU jogszabály, hogy kinek mennyit kell kapnia, emiatt talán nem kell a bíróság. akkor sem, ha megvonják azt. De akkor is tényleg furcsán nézne ki."

Nem kicsit furcsa ez. A jogállamiság azt is jelenti, hogy a hatalmi ágakat szétválasztják. Külön van a törvényhozás és külön a bíróság. Ez alapján szabályokat hozna, pl. EU parlament, hogy milyen jogállamisági kritériumokat kell betartani a végén meg egy bíróság hoz ítéletet, ha ezeket megszegték és a hozott szabályok alapján kiszabja az ítéletet. Az ítélet elleni fellebbezés teljesen normális, sőt magának a jogállamiságnak a része.

Első körben az EU-nak meg kellene határozni, hogy mi minősül a jogállamiság megsértésének, pl. törvényeknek egyértelműnek kell lennie, minden gyanúsítottnak joga van a tisztességes bírói tárgyaláshoz, ítélet hozatal után joga van jogorvoslathoz. Ezen túl egy jogállamban a hatalmi ágak szétválasztásának is meg kell valósulnia, pl. a parlament nem hozhat ítéletet vagy a bíróság nem hozhat törvényeket.

Az alku és megvonásra az lehetne példa, hogy béralku keretében megállpodsz a főnökkel, hogy milyen fizetésért dolgozol. A hónap végén közli, hogy csúnyán beszéltél a főnök feleségének a barátnőjével, ezért a kollektíva megszavazta, hogy ebben a hónapban nem kapsz fizetést, mert ezzel megszegted jelentkezéskor a munkaszerződésben tisztességes viselkedés előírását. Mivel ez csak egy alku eredménye így ha megvonják nem kell bíróság és jogorvoslat sem.

Én nem csak a tagállamoktól várnám el, hogy jogállamként működjön, de az EU szervezeteitől is, hogy pont olyan elvek szerint működjenek, ahogy elvárják a tagoktól.