> Attól még hogy az ügyintéző nem magyarázza el neked az e-személyi kiadásakor, hogy archiválás nélkül az egész mehet a kukába, attól ez még valódi probléma.
Hidd el, egészen jól tudom, hogy hogyan működik az X509 alapú hitelesítés. Gyanítom, hogy nálad jobban, mert nem írok le olyan technikailag tőről metszett faszságot, hogy " Az időbélyeg azért kell, hogy bizonyítsa, hogy amikor aláírták a dokumentumot, akkor még érvényes volt az elektronikus aláírásod tanúsítványa." (FYI nem, az időbélyeg rohadtul semmit nem mond a bélyegzett doksi aláírásáról. Nem is dolga, meg nem is tud, hiszen -- badumm, pss -- nem is látja az eredeti doksit), szóval kérlek a leereszekedő hangnemet valaki másnak.
Arról meg, hogy mi lesz, ha egy bírónak kell dönteni 15 év múlva, mikor előveszek egy ma, a most még érvényes e-személyis aláírásommal aláírt, és a nisz által időbélyegzőzött doksit, amin akkor már le lesz járva mind az én signom, mind az időbélyegzőé, arról nem egyezik a véleményünk. Lényegesen nagyobb esélyt látok arra, hogy -- max szakértővel történő értekezés után -- elfogadja, mint hogy ne. Ugyanis a fenét se érdekli, hogy 2035ben azt fogja rá mondani az adobe reader, hogy érvénytelen az aláírás, mert lejárt a tanúsítvány 2022-ben. Amikor készült, még érvényes volt, nem nagyon merül fel kétség, hogy ne lett volna.
Arról nem beszélve, hogy -- és bevallom férfiasan, ennek nem néztem még utána, de a niszben szoktak gondolkodni is néha -- az időbélyegzős szolgáltatás tanúsitványa jó eséllyel elég hosszú érvényességi idővel lesz, értelmesen inkrementálisan rotálva. És a legtöbb olyan dolog, amihez elég egy teljes bizonyító erejű magánokirat egyébként is viszonylag gyorsan kevésbé lesz érdekes, szóval a fenti bíró nem is nagyon fog előkerülni.