Attól függ ki mire használja a gépet. Nekem elég a 16 GB, még annyi sem, mert levesz az integrált GPU, neki 32 giga elég. Azt is vedd figyelembe, hogy a Linux kernel kódbázisa kb. negyede csak a Chromiuménak, emiatt fele-negyede idő alatt lefordul, fele memóriaigénnyel minimum. Ha ő is állandóan Chromiumot forgatna, akkor valószínű ő is 64 gigás megoldást keresne. Egyébként biztos vagy benne, hogy nálad mindenképp kell futnia még egy VM-nek a kódfordítás mellé? Főleg, mert ahogy értem, ott eleve a 4 mag 8 szál korlátoz, hiába is lenne több memóriád, a forgatás valószínű nem lenne sokkal gyorsabb. Így én ilyen felállásban elhagynám a VM-et, anélkül forgatnám, ami kell. Egyébként meg pontosan ezért nem használok Chrome-alapú böngészőt, Vivaldi, Brave, Opera, Edge, Chrome, Chromium egyikét sem. Megabloat valami, a Chrome a legbloatabb szoftver, ami valaha létezett, védhetetlenül zabálja a memóriát is. Épp olvastam az összehasonlítást, hogy a Chrome kódbázisa nagyobb most már bármilyen Linux, BSD alaprendszer kódbázisánál (kernel, driverek fájlrendszerek, init, shell, alap parancsok összeadva), sőt, egy komplett Win2k3/XP kódbázisánál is nagyobb.
Szem előtt kell tartani azt is, hogy Torvalds a laptopjait csak utazás közben használja, és utazás közben eléggé módjával fordít kernelt is, inkább csak levelezik, böngészik, kódot szerkeszt. Ha otthon dogozik, akkor kizárólag desktop gépen dolgozik, ami lényegében ahogy a cikk is írja, egy erőmű, 32 mag, 64 szál, 64 giga memória. Kroah-Hartmannál hasonló a helyzet, laptopból neki sincs acélos, desktop gépen dolgozik, nála csak annyi változik, hogy ő a nagyobb kódforgatásokra külön build szervert tart, egy régi videón talán valami dual Xeon vagy Opeteron vagy már nem is tudom mit emlegetett, talán mostanra le is cserélte valami durvább Ryzen, EPYC rendszerre.
Egyébként én is szívesen használnék M1-es gépet, ha nem lenne lezárt Apple-ökoszisztéma, lehetne kapni MacOS és egyéb maces korlátozások nélkül, lehetne pl. bele SSD-t bővíteni. De így inkább nem, marad a Ryzen 4700U (vagy ha rám szakadna az OTP, akkor 4900H), kicsit gyengébb, de legalább bővíthető meg olcsóbb is.
Megjegyzés: a ZDNet-es cikkírónak üzenném, hogy a Linux kernel már 8 éve nem megy 386-os architektúrán, a 3.8-as kernel óta. És itt most nem 32 bites x86-ot értek ezalatt, amit sokan szerettek i386-nak rövidíteni, hanem a valódi 386-os procikat. 486-os még elvileg támogatott, de sok szerencsét hozzá, hogy azon próbáljon valaki modern kernelt meg userlandet futtatni, akár csak grafikus felület nélkül, teljesen használhatatlan sebességgel futna, akkor is, ha ki van csontozva, 586-oskkkal ugyanez a helyzet (P1, K5, K6-x). Min. amivel érdemes amúgy is használni, az az 686-os architektúra, meg attól újabb x86-os és x86_64-es fronton.