( dlaszlo | 2020. 11. 20., p – 23:46 )

húh, köszi szépen, ezt a hosszú írást.

Sajnos csak 178 cm magas vagyok, és nem kimondottan izom.

Az elmúlt kb 10 évben, a felesleget többször is leadtam már, kb 30 km-ot ingadozik a súlyom.

Amit ismerek, és tuti beválik - de ehhez kicsit elvetemültnek is kell lenni -  a kaloriabazis.hu. Sajnos ez csak rövidtávú megoldás, életvitel szerűen kellene átállni, a kalória számlálás pedig nem mehet örökre.

A gondot az okozza, hogy a kalória számítás, mint életvitel szerű működés, sajnos nem megy. Extra feladat, ami el-el marad, végül teljesen elmarad, és visszaszokik az ember a szokásos kajákra, amiből visszajön a teljes súly + 2-5 kg.

Amit írtál, abból két vad dolog van nekem:

1. Nyers húst nem merek enni. (mindenféle valamit nem akarok összeszedni (bár lehet, hogy nincs igazam))

2. Zöldésget ne? Ha csak húst eszek (próbáltam), akkor olyan leszek mint egy horror film hős: nekem pozitív hős, de kiéleződik a szaglásom, hallásom, és bárminek átharapnám a torkát, hogy megegyem. Le is vadásznám bármilyen körülmények között, a kajám. Ez az, amikor éhes vagyok, hiába ettem egy csomó húst, éhes maradtam.

Hasmenés:  az a furcsaság van, hogy akkor rendeződik, ha semmi liszteset nem eszek. Volt ilyen vizsgálatom, ami után az orvos azt mondta, hogy a határétéken vagyok, hogy lisztérzékeny vagyok-e, tehát szerinte nem vagyok az. De mégis úgy érzem. Ha kenyeret eszek, utána f*sás van.

A mozgás része: napi min 1 óra séta, 5 km.

 

De egyenlőre bajban vagyok, nem fogytam le, visszahíztam, stb... De megpróbálom, amit írtál. Köszi