( kroozo | 2020. 11. 09., h – 09:29 )

> Mást értünk a fogalmakon. A programozó-matematikus nem mérnök, viszont egy villamosmérnök, vagy akár gépész az.

Ja, hogy elitistázkodnunk. Rossz hírem van, az én papíromban pl az van, hogy mérnök informatikus, szóval sajnos mérnök lesz az. (És egyébként a szobatársam, akinek az lett a papírjában, hogy villamosmérnök,  nagyjából ugynazt tanították neki, más hangsúlyokkal, meg néhány más szaktárgyi ismerettel, szóval nem nagyon látom be, hogy mitől lenne egy informatikus kevésbé az)

> Az nem mérnöki hozzáállás, amikor valaki implementál egy szabályozót, csak éppen fogalma sincs a korlátairól, a problémáról. 

Jaja, én pedig azt próbálom neked elmagyarázni, hogy neked fogalmad sincs, hogy pulseaudio méretű projektben mik a valódi konkrét problémák és korlátok, amiket egy szoftvermérnök megold, ezért a saját magad fele hajló békanézetből megállapítod, hogy ...

> Egyébként azt, hogy Lennart mennyire tud programozni, igazolja a gyakorlat. A pulseaudio majdnem 14 főverziót megélt, s a mai napig nem működőképes, ez az időzítési probléma nincs megoldva

... hogy nem tud programozni, mert valahol van benne egy bug vagy egy rosszul implementált darab valahol egy levélen*, ami egyébként különösen vicces egy olyan ember szájából, akinek saját bevallása szerint sincs fogalma arról, amit az elmúlt 20-30 évben megtanultunk arról, hogy hogyan lehet jól szoftvert tesztelni.

Ezzel szemben a gyakorlat az igazolja, a pulse audio a világ linux desktopjainak igen jelentékeny részén kielégítően teszi a dolgát.

Abban egyébként igazad van, hogy ezt többnyire már nem is programozónak szokás hívni, hanem szoftvermérnöknek :)

Szóval TLDR: mérnökölni alapvetően ugyan úgy kell áramot vezető dolgokon, betonnal kiöntött vas dolgokon, és absztrakt szofver komponenseket összekötögető dolgokon, nagyrészt a domain ismeretek különböznek, illetve a domainek sajátosságai miatt más módszereket használunk és mások a hangsúlyok --  pl mert míg ha egyszer valami bele van öntve a betonba, akkor azzal már nem nagyon lesz semmi, meg (ahogy ezt ti állítottátok) ha egyszer valami microcontrolleres dolog készen van, ahhoz többet hozzá nem nyúl senki, ellenben egy szoftverrel, -- de a megközelítés az ugyanaz.

 

*illetve ne menjünk el amellett, hogy most ugyan irányt váltottál, mert látszik, hogy az előzővel nem értél célba, de az előbb még azért nem volt mérnök, mert nem volt hajlandó körbetaknyolni a bugos ALSA drivereket.