( solt87 | 2020. 11. 07., szo – 20:39 )

Lehet, hogy elbeszélünk egymás mellett, de jelen esetben (mármint a "keresztény kvóta" kérdésében) az, hogy egy iskola  vallásos iskola, az számomra csak egyfajta specializáció, ahogy pl. egy ének-zene tagozatos iskola is "specializált". Ha botfülű vagyok, nem vesznek fel az utóbbiba, és ez szerintem rendben is van, függetlenül attól, hogy az iskola állami/önkormányzati fenntartású-e (és ha igen, mekkora részben). Én ezeket ugyanúgy helyén valónak találom, mint azt, hogy ha valakit nem vesznek egy államilag finanszírozott egyetemi képzésre, mert nincs elég pontja (~= nem teljesíti az előkövetelményeket). Bármilyen furcsán hangzik, én a vallásos iskolák esetében a vallásos megkülönböztetést is szakmai, azaz elfogadható megkülönböztetésnek tartom.

Azt se felejtsük el, hogy egy egyházi általános vagy középiskola ugyanúgy nyolc általánost végzett, ill. érettségizett embereket nevel, mint egy világi iskola (csak az egyháziban vallásos nevelés is folyik), ezért szerintem helyénvaló, ha az állam is támogatja.

Mindezzel együtt szerintem is jogos kérdés a vallási szervezetek közpénzből való támogatása, tágabban pedig a közpénzek elköltése. Viszont itt feltennék egy kérdést (rosszindulat nélkül). Eddig egyházakat, hívőket, papokat, vallásos intézményeket emlegettél, és úgy tűnt, mintha inkább kifejezetten a keresztényekre gondolnál. A keresztények állami támogatásával van gondod, vagy az összes valláséval? Mert akkor legyünk következetesek, és kérjük ki azt is, amikor pl. 3,2 milliárd forint közpénzből újítanak fel egy zsinagógát. Azért a zsinagóga- és templomfelújítások még annyira sem közhasznúak, mint egy vallásos iskola működése, ami legalább tanult embereket ad a társadalomnak. (Lásd fent.)