( rych | 2020. 10. 27., k – 14:00 )

1. Még rég haver kölcsönkérte az asztali gépem karaoke party-t tartani. Win XP volt rajta talán. Csináltam neki egy nem privilegizált usert, a sok-sok adatot tartalmazó partícióról meg levettem a meghajtó betűjelet, gondoltam gyorsabb mind jogosultságokat állítgatni. Gyorsabb is volt, csak kicsit félrenyomtam és meghajtó betűjel törlés helyett a partíciót töröltem. :-) Recovery SW-el aztán meglett a lényeg.

2. Anno kis vidéki cégnek telepítettem Samba szervert. Komoly vasra nem volt keret, egy izmosabb desktop PC lett összerakva 2db SATA vinyóval, linux SW raid. Nem ment stabilan a gép: kiderült hogy hibás volt az alaplap. Helyi bolt cserélte a lapot és mivel hallottak valamit hogy RAID1-ben vannak a vinyók, gondolom BIOS-ban ezt szépen be is állították. A partíciós tábla ugrott mindkét vinyóról. Ekkor ismerkedtem meg közelebbről a különféle rescue szoftverekkel - a mentés elég adhoc működött, tisztességes rendszerre nem volt keret / hajlandóság.

3. Első munkahely, levelező szerver egy régi Sparc vas, 2GB vinyóval (akkor elég volt). Munkatárssal beszélgetünk hogy milyen jó kis mp3 albumai vannak. Mondjuk: küldd már át mid van pontosan! Szó szerint vette, csatolmányként tolta át a komplett albumokat - a szerveren meg elfogyott a szabad hely. :-)

4. Ugyan ez a Sparc levelező szerver: vidéki iskola, szerverszoba külön nem volt. 2db Novell szerver a polcon, a kis lapos Sparc meg egy asztalon a sarokban. Bejön a gazdaságis csókolom, hogy leltárazna. Felkapja a gépet, elkedni forgatni, mondván: "Hol van ezen a leltári szám?". Kellett pár másodperc, hogy meg tudjunk szólalni - de szerencsére kibírta a gép, nem volt szolgáltatás kiesés sem.