( kovi | 2020. 10. 15., cs – 12:57 )

Én elmondom a sajátomat. Veszélyes cuccnak tűnik.

Az egyik nyitó mesében a kislány nem akar kislány lenni, elmegy hát Poszeidonhoz és elsírja a bánatát. Mondjuk miért ne, okés. Ha Poszeidon, hát Poszeidon, kinek mi adja. Nomost Poszeidon elmondja neki, hogy micsoda szép kislány... de azért "segít" neki: mély hangra vált, hozzáér, magához öleli finoman és cirógatja, majd egyre erősebben, hullámzik és habzik a tenger, a kislányban egyre keményebben lüktet khmm.. Poszeidon tudata, közben a lábujjait nyalogatja a víz, megszaggatja a koszorúját és szoknyácskáját, majd az aktus beteljesedésével hipp-hopp fiúvá változik. Ennek a fiúnak instant lüktetnek az izmai meg minden, ott állnak ketten a nedves füvön rohadt sok kagyló között. Természetesen kurvanagy hős lesz belőle, akiről még sokkal utána is csak regéltek. Ha nem jól adtam vissza bocsesz, de asszem nem lőttem mellé.

Csak mondom, hogyha a gyerekem iskolájába kerülne eme "műremek" a szülők (pl. én) engedélye nélkül, abból olyan cirkuszt verek, hogy a híradásokban lehet majd visszahallani. A többiek meg máshol - máskor, talán (ahogyan írták fentebb) be is küldik a résztvevők képét, elérhetőségét meg ilyesmit pl. a kurucra. Abból jó buli szokott lenni.

Ennyikeh!