( Hiena | 2020. 10. 10., szo – 21:12 )

Az ötlet majdnem jó, de vizsgáljuk meg a realitás talaján állva.
Egy 100 m^2-es passzívház fűtési energiaigénye az előírás szerint 1500kWh/év. Ez energiába átszámolva, 5,4 GJ. A víz hőkapacitása, 4,181 KJ/kg*K. Tekintsünk attól el, hogy a víz hőkapacitása a forráspont felé közeledve csökken.
Hogy ne izéljük meg a termodinamikát, a rendelkezésre álló hőmérséklettartományunk legyen 80 fok, lévén a szobahőmérséklet (20 fok) alatti hőmérsékletű vízzel nem tudunk fűteni. Így 1kg vízzel, így 334,728 KJ energiát tudunk eltárolni. Ez azt jelenti, hogy ezen energiamennyiség eltárolásához 16133 kg vízre lesz szükségünk. Tehát a házunk alá telepítenünk kéne egy durván 16,5 köbméteres tartályt.
És itt jön a dolog kellemetlenebbik része: A fűtési rendszerek optimális működéséhez a víz hőmérsékletének legalább 20 fokkal kell magasabbnak lennie, mint a kívánt fűtési hőmérsékletnek. A normál, szigetelt házak energiaigénye, 8-10-szer nagyobb egy passzívházénál.
Magyarán, irreálisan nagy tartály kellene ezen megoldáshoz.
És akkor még nem mentünk bele a hőveszteségekbe, a napelemes rendszer költségeibe, stb.