( Raynes | 2020. 09. 30., sze – 22:16 )

Nem ismerem a gyereket, de simán átlag WinRar Pistinek tűnik. Meg valahol nem is hibáztatom, mert aki csak a Windowst ismeri, abba nőtt bele, és nem használt még huzamosabb ideig Linuxot, nem látta meg a klasszikus unixos toolok hatékonyságát, annak a linuxos, unixlike világ ilyen morbid, DOS-ra emlékeztető, elmaradott valaminek tűnik, ami csak önszopatásra jó, és értelmes ember nem használja. Egyszerűen csak nincsenek képben, nem tudják miről beszélnek. Azért, mert valami réginek látszik, meg régi koncepciókra nyúlik vissza, az nem jelenti azt, hogy elavult.

Persze már ott félremegy a logikája, hogy ünnepli a windowsos koncepciókat, amivel nem is lenne baj, csak azt a zavaró tényt hagyja figyelmen kívül, hogy a Linux kernel olyan elavult, hogy a kismillió disztrón és a világ majdnem összes szerverén és szuperszámítógépén kívül kívül azon fut az Android, ChromeOS, és a MacOS is unixlike, ami épp azokat az általa kifogásolt elveket alkalmazza, minden egy fájl, WGO jogosultságok, egyedül a kernel hibrid a MacOS esetében, de ez nem azért van, mert a monolitikussal baj lenne, hanem az Apple mindig is más utakat járt, sokszor már csak azért is, hogy még véletlenül se legyenek kompatibilisek a többiekkel. Sőt, annyira elavult, hogy eljön az idő, hogy a Windows alatt is ez adja majd az alapot, ez már egy ideje világosan látszik, nem csak a cikk alapjául szolgáló blogposzt jósolja, meg máris azért támogatják WSL alapon is.

De az elavult Linux kernelben jelentek meg pl. először olyan feature-ök, mint a tickless működés (amit később a Windows is átvett), több architektúrát támogat (a Linux kernel támogatta az összes létező kernel közül elsőnek teljességében az x86_64-es architektúrát, Windows kernel csak x86/x86_64 és ARM, régen meg volt Alpha/PPC támogatás, de azt sem a MS írta, és dobták is), jobb a cache és memóriakezelése (töredezés, memória kihasználása, tömörítése), ütemezője, jobban kezeli a párhuzamosítást, fordítófüggetlen (gcc, clang-llvm, Intel C compiler is támogatott) alatt is fordul (míg a Windows kernel lefogadom a saját fordítójukon fordul csak), kevesebb korlátja van (pl. kezelt processzorok, magok, szála, maximális kezelhető memória, skálázódás node-okra, clusterekre), jobban skálázódik eltérő erejű és komplexitású hardverekre (míg a Windows kernel max modern desktopra), virtualizációban köröket ver a Windows kernelre (nem csak KVM, de Xen is, mind Windows fronton egyelőre az a szutyok Hyper-V van csak ott). Ja, tényleg el van avulva elég rendesen, már 3 napja is van, hogy megjelent az utolsó RC belőle, messze nem olyan ropogósan friss, mint a 6 hónapja kijött v2004-es Win10 kernele :D Meg a Linux kernel szokta leghamarabb támogatni a frissen megjelenő hardvereket, pl. Navi 2 GPU-khoz, meg legújabb Zen/Ryzen architektúrákhoz, új utasításkészletekhez előbb szokott megjelenni benne a driver és támogatás.

És ezzel nem azt mondom, hogy a Linux kernel hibátlan, mert lenne rajta tényleg kritizálni való, pl. egységesített driver interface hiánya, ami a monolitikusságból is adódik, de a Pcfórum Pistik pont nem ezeket firtatják, hanem azt róják fel neki, hogy nem Windows, hanem más koncepciók mentén működik. De egyébként a Windowst sem szabad bántani, mert az is élen jár azért fejlesztésben, pl. az egyetlen futtatható grafikus felületükre 2015-re sikerült implementálni a virtuális asztalok kezelését a nagy objektumorientáltság közepette, meg a Win2k-ig kellett várni, hogy meghajtón, partíción fájlrendszert mappába lehessen csatolni, ne csak betűjelre, igaz ezek nem kernel szintű dolgok feltétlen, csak úgy említem, hogy ezeket bármelyik Linux disztró akkor már évtizedek óta tudta. A szutyok, gyorsan töredező, lassú NTFS fájlrendszerükről nem is beszélve, ami nem tud érdemben megújulni évtizedek óta, a ReFS nem volt valami nagy ráncfelvarrás. Míg az elavult Linuxon lényegében bármelyik fájlrendszer jobb, vagy sebességben, vagy feature-ökben (lásd Btrfs, ZFS szintűek).

Meg a Linuxnál az ilyen MS pártiak azt hagyják figyelmen kívül, hogy a Windows zárt platform, az egész OS-t a MS írja, csak a saját megoldásuk támogatott, csak egyféle platformon, így könnyebb dolgokat összecsiszolni, hogy lényegében csak önmagukkal kell kompatibilisnek maradniuk, meg a zárt forráskód leple alatt könnyebb gányolni, durva leegyszerűsítéseket eszközölni, mert nem látnak bele mások, így nem kritizálják. Közben meg a Linux kernel nem akar komplett OS lenni, hanem architektúra, compiler, bootloader, initrendszer, fájlrendszer, shell, grafikus protokoll és grafikus felület, stb.-től független, csak egy részeleme egy komplett OS-nek, amit teljesen külön fejlesztenek, egyfajta absztraktabb szinten van kezelve az egész.

Elég megnézni, hogy a MS csak addig remekel, amíg desktop x86-ról van szó, ott is inkább csak exkluzív szoftverek és nagyobb drivertámogatottság miatt. De hogy valami eszközfüggetlen dologba kéne belefogni, pl. ahogy elkezdtek x86 mellett ARM-re is fejleszteni, meg összevonni a szerveres és desktop vonal fejlesztését, meg próbálták egységesíteni a tabletes és desktopos felületet (Metro/Modern UI), bevezették végre ők is a rolling terjesztési módszert (egyelőre csak félrolling formában), egyből ők is botladoznak, meg bénáznak sorban, hatványozottan emelkedett a bugok száma, stb..