Nálunk megvan az 5 fő, de sokat nem ér, mert nagyjából kollégával visszük 1-2 hetes váltásokkal a készenlétet, a többiek meg néha besegítenek 1-1 héttel, ha éppen úgy van kedvük, de az utóbbi időben egyre kevésbé van úgy kedvük... Mondhatjuk, hogy jó hülye vagyok, hogy ezt így csinálom, de nem is tervezek sokáig itt maradni.
Hogy on is legyek kicsit: egy ideje azon agyalok, hogy a kiégés felé robogok vagy csak simán tele a f*szom a jelenlegi munkahelyemmel? A podcast alapján azt mondanám, hogy a kiégés felé tartok én is, de a stressz nálam inkább a csapaton belüli munkamegosztás meg munkaszervezés miatt van (a beeső munka 60-70%-át én veszem magamra és csinálom meg, a maradékot ráhagynám a többiekre. Aztán az a vége, hogy mégis én vagyok basztatva, hogy miért nem csináltam meg azt a feladatot, amit nem is vettem magamra meg nem is lett nekem kiosztva... Ha meg ezt finoman szóváteszem főnök felé, akkor jön a "Ha nem bírod a tempót, akkor nem kell itt dolgozni" duma), emiatt érdektelenül ülök le mostanában dolgozni, elvégzem a munkámat, de nincs benne semmi élvezet. Jelenleg a váltásban látom a megoldást, csak most a covid szitu miatt egyelőre elvagyok itt, meg ennek a helynek az az előnye megvan, hogy teljes home office/távmunka van jelenleg, amihez rendesen hozzászoktam az elmúlt pár hónapban, így csak ilyen helyre mennék, de nekem úgy tűnik, hogy ez még mindig ritkaság.