Egyébként sok olyan esetet láttál, hogy úgy az ilyen koppanástól az emberek jó irányba váltanak, ha egyáltalán? Mármint úgy érzed, hogy az előző gazdasági válság után jó irányt vett a népesség gondolkodása? Vagy annál nagyobb koppanás kell? Ilyen konkrét éhínséges, vagy az se elég?
Nekem az a tapasztalatom, hogy a legtöbb ember nem akar ránézni a hibáira, inkább megismétli őket, és kifelé mutogat tovább. Egyetértünk ebben. Azt viszont vitatom, hogy mindenki 100%-ban csak a saját szerencséjének a kovácsa, és nincs olyan, akivel többen csesztek ki egyszerre, és nem ő volt a hibás, hogy nem rohadt szociopata módon csak és csak is magának kapart. Pl. én is sok esetben látom visszanézve, hogy dönthettem volna a külföld, az alkalmazotti lét, a segélyekre építkezés mellett, csak etikailag nem ezt tartottam a helyesnek, meg is kaptam érte a jussom, ezek alapján most mondhatnám, hogy akkor ezt nektek, én is beállok a gyökerek sorába, és teszek én a mások boldogulásába, csak ez nem tűnik egy olyan igazán társadalom építő mentalitásnak.