( Csab | 2020. 09. 19., szo – 20:31 )

Szerintem, ha az embernek valami baja van, nem szégyen ám besétálni a pszichiátriára. Én is voltam, tudtak is segíteni, azóta nincs bajom. Egy hónapig jár az ember, utána 25 évig jól van. Néha elakadunk és ha menni kell, hát menni kell.

 

Idézet a webbetegről, nárcisztikus személyiségzavar:

Másik fontos jellemvonásuk, hogy szörnyen arrogánsak, önelégültek és látszatra nagyon magabiztosak. Ez mind a védekező mechanizmusuk része. Magukat különlegesnek tekintik, és úgy érzik csak más hasonlóan tehetséges emberek képesek megérteni őket, vagy kapcsolatot kialakítani velük. Folyamatosan úgy érzik, hogy nem kapják meg az őket megillető figyelmet és tiszteletet, mindezt pedig azzal magyarázzák, hogy a többiek túl buták és tudatlanok ahhoz, hogy őket elismerjék.

 

Egyáltalán nem szégyen terápiára járni, az orvosi titoktartás meg amúgy is kötelezi őket.