Az ember célja nem feltétlenül az, hogy a többi ember számára maradandót alkosson.
Maradjunk a te esetednél a regényírásnál. Ha 7 milliárd ember írna, de senki nem olvasná el más alkotását, annak nem sok értelme lenne.
Van az az idő, amit arra kell szentelni, hogy szórakozol, vagy legalább megnézed, hogy a többi ember mit csinál. Nem kell maradandót alkotnod, ilyenkor ismeretet szerzel a nagyvilágból.
Utazol, megnézed a piramisokat, megpróbálod megérteni azt a világot, amikor épült, elgondolkozni az akkori emberek motivációin,...
Vannak emberek (HR), akik udvariassággal, finomsággal, tárgyalóképességgel keresik a kenyerüket. Képesek kapcsolatot teremteni más emberekkel, megérteni az igényeiket, együttérezni velük, baráti légkört tudnak létrehozni és ez a képesség pénzre váltható. Nem alkot semmit, mégis értékes munkát végez.
Fiatalként az ember azt gondolja, hogy van egy világ, ahol karriert kell befutnod, top developernek kell lenned egy OpenSource projektben, megmenteni a világot a tehetségeddel,...
Aztán belátod, hogy baromság az egész. Megteszed a kötelességedet a munkahelyeden, együtt vagy a családoddal, jól érzed magad, ennyi bőven elég.