( renard | 2020. 09. 13., v – 11:11 )

Anno amikor a DAB/DAB+ sugárzásra a frekvenicaengedélyt kiadták

Mikor adták ki? Meddig érvényes egy frekvenciaengedély? A DAB/DAB+ esetében hányszor volt hosszabbítás?

Nyilván az is pontosan ismert volt, hogy a legutóbbi engedély meddig érvényes, így elég jól lehetett akár hozzá is időzíteni egyéb dolgokat, meg persze az is lehet, hogy ezzel csak ennyi volt a tennivaló, hogy nem adnak rá további engedélyt.

 

 

Vajon miért nem volt igény a DAB+-ra? Vajon miért nem kapott elegendő figyelmet a DAB+? Az Antenna Hungária pl. biztosan szerette volna, ha lesz DAB+:

http://nmhh.hu/dokumentum/189578/Nyilvanos_meghallgatas_osszefoglalo_20…

Az Antenna Hungária Zrt. jelezte, hogy írásban is küldtek véleményt, így abból röviden ismertette a
lényeges gondolatokat. Üdvözölték az ingyenes televíziós műsorok nézőivel kapcsolatos NMHH
elképzeléseket.
...
A digitális rádiózás területén ágazati elköteleződést látnak szükségesnek. A
DAB+-szal kapcsolatban jelezték, hogy szeretnék kiépíteni Magyarországon a digitális rádióhálózatot.

 

Hol volt a szükséges ágazati elköteleződés?

 

 

Az NMHH honlapján jelenleg ilyenek olvashatók a "RÁDIÓ" menüpontban:

 

Az NMHH a magyarországi frekvenciavagyon felelős gazdája, vagyis a hatóság felel a különböző frekvenciák felhasználásáért hazánkban. A cél az, hogy a rádióspektrumot minél hatékonyabban használja ki az ország, és hogy az egyes frekvenciákon működtetett szolgáltatások ne zavarják egymást, vagyis a különböző hírközlési szolgáltatások zökkenőmentesen eljuthassanak azokhoz, akik használni szeretnék őket.

 

A rádióspektrum minél hatékonyabb kiszolgálásához nem éppen a DAB+ járulna hozzá a legjobban?

 

A hírközlést tekintve a rádió az utolsó, alapvetően analóg alapokon működő szolgáltatás, ám lassan ezt is eléri a digitalizáció. A digitális rádiózás hazánkban – akárcsak a legtöbb európai országban – párhuzamosan létezik a hagyományos FM-műsorszórás mellett, Norvégia viszont például 2017 elején – rengeteg kritikai hangtól kísérve – kísérletet tett a teljes digitalizációra. Ennek egyik első lépcsőfoka a DAB (digital audio radiobroadcasting) technológia, azaz a digitális rádióműsor-szolgáltatás.

Magyarország 1995-ben kezdte meg a DAB sugárzási kísérletét – ugyanabban az évben, amikor a BBC rendszeresen szintén sugározni kezdett a DAB-on –, 2008-ban pedig átállt a DAB+ technológiára, ami még fejlettebb. Jelenleg potenciálisan a magyar lakosság 38 százalékának van rá lehetősége, hogy – DAB vételére alkalmas készülékkel – Budapesten és környékén ilyen módon rádiót hallgasson: a közszolgálati adók műsorai, illetve egy-két kereskedelmi rádió érhető el így jelenleg. A DAB egyik előnye, hogy a lefedett területen a helytől függetlenül állandó a hangminőség, azonban a technológia vonzereje számára valódi kihívást jelent az internetes rádiózás fejlődése is.

 

A hatóság felügyeli a rádiók műsorkínálatát. Fontos tudni, hogy vannak kereskedelmi, közösségi és közszolgálati céllal működő rádiók. A közszolgálati rádiós kínálat része a Kossuth, a Petőfi, a Bartók és a Dankó Rádió, valamint a Nemzetiségi Rádió, a Parlament Rádió és a Duna World Rádió. A kereskedelmi, kisközösségi és közösségi rádiókból ma hazánkban több mint 200 adó működik.

A közösségi és kisközösségi rádiók a kereskedelmiekkel ellentétben nem fizetnek médiaszolgáltatási díjat, de ezért cserébe speciális műsorrenddel kell többletkötelezettségeket teljesíteniük az általuk szolgálni kívánt közösség érdekében.

Az NMHH tartja nyilván a médiaszolgáltatásokat, így az összes magyarországi rádiót is, amelyekből ma Magyarországon több mint 200 van. Az alábbi linken található különböző kategóriákba sorolva a nyilvántartásunk, ahol a lineáris (FM-szolgáltatással fogható), a lekérhető (online) és a pályázat útján médiaszolgáltatási lehetőséget elnyert, valamint a közszolgálati rádiók adatbázisa is elérhető. Lineáris rádiószolgáltatás 192, ebből pályázat útján lehetőséget nyert 148 (nagy részük helyi), közszolgálati rádió pedig 7 van ma Magyarországon. A lekérhető műsorokat szolgáltató, online rádiók száma Magyarországon ma 17 körüli. A médiapiac gyors változásai miatt ezek a számok folyamatosan változnak, de a nagyságrendek évek óta változatlanok.

 

Ha valamit az NMHH nem akar, akkor az nem lesz. Az NMHH meg olyat akar, amit "akartatnak" vele...