( BehringerZoltan | 2020. 08. 31., h – 00:02 )

> A tapasztalat általában rengeteget számít

A felfedezés újszerűsége egyenesen arányos az első mozzanat intuitív meghatározottságával. Amikor egy kevésbé új dolgot találnak ki, vagy már egyébként létező dolog alkalmazásáról döntenek, annak jelentősége ilyen szempontból csekélyebb. De ebben a csekélyben is benne van a felismerés pillanata, ami nem tudomány területéről ered - még akkor is ha ehhez a felismeréshez egyébként számos tudományos előfeltétel szükségeltetik.

> Akkor miért akarod bevonni az emberiség irányításába, ha egy olyan triviális kérdésben sincs egyetértés, hogy szabad-e humorizálni?

Ne lenne szabad humorizálni az fel sem merült a részemről. Megtiltani biztos nem akarnám. Az lenne jó, ha belátnák az emberek a humor sátáni eredetét és maguktól undorral fordulnának el tőle.  És a röhögést mondjuk a derű, mint általános állapot váltaná fel. Arról h van-e v. nincs egyetértés humorizálás kérdésében én nem nyilatkoztam. 

> Nem mellesleg ez esetben nem is lenne szükség emberi vezetőkre, hiszen mindenki tudná, hogy mi az ő dolga az egyetlen igaz forrásból ($random_isten)

Ez így is van - azzal a szükséges feltétellel h mindenki legmagasabb tudati szinten létezik (mindenki király - kezdetben így kellett lennie). A világ számos problémája abból ered, hogy elvi síkon úgy veszik, mintha ez lenne az aktuális állapot. Tulajdonképpen az, h az emberek egyenlőek, a demokráciának létjogosultsága van stb ebből ered. Ezek eredendően tradicionális értékek - de (!) királyi szinten. És ott tényleg egyenlőség van. Úgy fordul az egész groteszkbe, hogy az emberek egyáltalán nincsenek ezen a szinten. Különböző tudat szinteken vannak, és egyre inkább lefele tendálnak. És esetükben az emlegetett dolgok már nem állnak fenn és nem érvényesek. Nem egyenlőek (vagy ugyan egyenlőek de a legalja szinten)  és semmi létjogosultsága a demokráciának. 

> Mi van akkor, ha a szerző direkt viccesnek szánt egy eredeti alkotást?

Olyan lelkesen adod a számba a szakrális szót a legkülönbözőbb vonatkozásokban, ahol meg ténylegesen úgy kéne érteni valamit ott juszt is profánul érted! Mint most az "eredeti lényeg" kifejezést. Ha a mű szerzője szánja viccesnek az alkotását akkor az csak azt jelenti, h azzal kapcsolatban ő volt az első aki nem az eredeti lényeg szerint értelmez valamit. Így mind a vicc kitalálója, előadója és nevető közönsége is kollektíve tévednek ugyanazon sátáni sugalmazás mentén.