( RaptoR | 2020. 08. 30., v – 22:31 )

És az az ötlet honnan jön mégis? Hogy teszel szert a felismerésre?

Emberek agyából/tudatából. De remélem nem akarod azt sugallni, hogy az emberi gondolkodás is már egy "szakrális" forrás.

 

Nem a tudomány keretein belülről jön, logikailag nem ragadható meg.

Ez óriási tévedés. A tapasztalat általában rengeteget számít: láttál-e már hasonló problémát, olvastál egy cikket, ami foglalkozott analóg problémával, jártál egy konferencián, ahol egy előadó egy tök más problémánál alkalmazott egy módszert, ami neked is jó lesz, stb.

 

Nem feltétlenül. Általánosságban semmiképp nem lehet ilyen kijelentést tenni.

Akkor miért akarod bevonni az emberiség irányításába, ha egy olyan triviális kérdésben sincs egyetértés, hogy szabad-e humorizálni? Egy tisztán szakrális vezetés nem csak egy olyan diktatúra, ahol a diktátor egy $random_istenre hivatkozva hozza meg a döntéseket, de közben a saját kedve szerint dönt? Mivel (mint ahogy már számtalanszor írtam, de sose válaszolsz rá érdemben) az alattvalók nem tudják megkérdezni a $random_isten-üket, hogy a vezető tényleg az ő útmutatását követi-e. Nem mellesleg ez esetben nem is lenne szükség emberi vezetőkre, hiszen mindenki tudná, hogy mi az ő dolga az egyetlen igaz forrásból ($random_isten).

 

Amit kerülgetsz, az az h a _belátást_, mint a megismerésnek a módját te (sztem) érvénytelennek tartod - mivel nem fér össze a tudományos logikával.

Nem tartom érvénytelennek. Számos olyan alapvető eredmény született a tudományban is, ami egy gondolatkísérletként indult, amit nyugodtan hívhatunk belátásnak. Aztán ahogy fejlődött a technika, kísérletekkel is tudták igazolni (addig csak egy elmélet volt), és ma már mindenki használja, ha bekapcsolja pl. a GPS-t a mobilján.

 

Viccesnek találni valamit az egy torz, nem az eredeti lényeg szerinti értelmezés eredménye. 

Mi van akkor, ha a szerző direkt viccesnek szánt egy eredeti alkotást? Akkor ha valaki nem találja viccesnek a műalkotást, az lesz "torz, nem az eredeti lényeg szerinti értelmezés".