( _Franko_ | 2020. 08. 24., h – 21:55 )

magamtól gondolom úgy jelenleg, hogy az atomenergiát az elsők között kilőni nem nyerő

De nem lőtték ki, csak leállítottak olyan atomerőműveket, amelyek nem feleltek már meg a Fukushima utáni biztonsági feltételeknek és/vagy már egyébként is az élettartamukon túl üzemeltek. Nem csak a földrengésállóságon van a hangsúly, egy csomó egyéb feltétel került be a szabályok közé, részben Fukushima előtti, részben utáni tapasztalatok alapján.

Az továbbra is a véleményem, hogy a túlbuzgó zöldek nyomására kezdtek bele az atomerőmű leállítós projektbe.

Hogyne, lehet ez a véleményed, csak nem egyezik meg a tényekkel.

A cél szerint 2022 végére teljesen kivonják őket a termelésből, nekem ez kapkodónak tűnik.

Oké, de te a téma szakértője vagy, a német mérnökök meg balfaszok. Vagy várjál...

Mondjuk hozzá kell tenni, hogy nem akarják exportálni a nukleáris hulladékot a világ szomorúbb végébe, maguk akarják kezelni és ez is egy szempont abban, hogy nem akarják generációról generációra továbbadni a hulladékokat.

Pláne úgy, hogy nagyrészt orosz gázzal kell fűteni a komplementer oldalt.

10 százalék alatt van az gáz részaránya, ebből 5 százalék alatti az orosz forrás. A lakossági fűtés a nagyobb függőség a gáz esetén.

hogy 2011-2016 között ugrott a szén és ligniterőművek termelése (2014-től enyhény csökkent) és csak 2-3 éve tudtak igazán elindulni a szén és lignit vonalon lefelé, a megújuló pedig robbant igazából

Aham. 2010-ben 230.14 TWh volt a szénenergia, 2011-ben 230.56 TWh, 2012-ben 247.70 TWh, 2013-ban tetőzött a szén 255.84 TWh energiával, aztán azóta csökken, 2017-ben már bőven a 2010-es szint alatt volt, az az "ugrás" 11 százalék volt. A megújuló pedig a 2010-es 104.63 TWh energiáról ment fel 237.95 TWh-ra, ami azért több mint dupla.

A megújulókkal együtt a gáz is erősen felröppent.

A gáz pedig a 2010-es 63.09 TWh-ről "felröppent" a tavalyi 52.90 TWh-ra és soha nem érte el se a 2010-es, se a korábbi évek maximumát, ami 66.94 TWh volt 2008-ban.