( _Franko_ | 2020. 08. 24., h – 20:02 )

A helyzet az, hogy a németek ráálltak egy koncepcióra és megindultak, úgy híják, hogy Energiewende (https://en.wikipedia.org/wiki/Energiewende).

A Wikipedia linken túl érdemes elolvasni a pár száz oldalas összefoglalót, hogy milyen komplexitásban értelmezik ezeket a dolgokat, sokat lehet belőle tanulni. Persze, ha erre a mérnöki precizitással összerakott tervre sötétzöldezés van, akkor puszta időveszteség elolvasni.

Pár éve azzal is problémájuk volt, hogy az alacsony vízállás miatt két dolog nem ment, az érdemi áramtermelés a vízerőművekben és a szénhordó uszályok. Szvsz az atomot első főgonosznak kikiáltaniuk elhamarkodott volt, de valszin bíztak az importban, meg a sötétzöldek túlpörögtek Fukusima okán.

Hozzá kell tenni, hogy alacsony vízállás esetén az atomenergia is szopóágon van (lásd tavaly Franciaország, komplett erőműveket állítottak le július-augusztusban), mert ha kevés a víz és az is meleg, akkor nincs mivel hűteni az erőművet.

Azt is hozzá kell tenni, hogy a németeknél ez a "sötétzöldek túlpörögték" úgy nézett ki, hogy 2010-ben ~133 TWh volt a termelés és tavaly pedig ~80 TWh, azaz a Fukusima előtti évhez képest még mindig megy 60 százaléknyi atomenergia. Szóval annyit és úgy kapcsolnak le, ahogy és amennyit a biztonságos ellátás enged, de persze mindig jó sötétzöldezni.

Az erőműveknél az alaperőművek általában kevéssé szabályozhatóak, pl. atomerőmű, vízerőművek

A vízerőmű tipikusan nem alaperőmű, hanem menetrend követő, nagyjából az atomerőmű az egyetlen, ami se gazdaságilag, se technológiailag nem képes napon belül teljesítményt változtatni.