( andrej_ | 2020. 08. 24., h – 19:47 )

A helyzet az, hogy a németek ráálltak egy koncepcióra és megindultak, úgy híják, hogy Energiewende (https://en.wikipedia.org/wiki/Energiewende). Szó szerint pörgetik bele a 100 mrd EUR-okat, nem viccelnek, azt is tudják, hogy tele lesz komprisszummal és nehézséggel. Mostanában ott járnak, hogy szénerőművek lekapcsolása jön fokozatosan (2035-ös végdátumok rémlenek) és addig is folyamatosan növelik az energiahatékonyságot, a megújulokat és a kiegszítőket. Szélerőműveket már jellemzően tengerre telepítik, ahol kb. állandóan fúj a szél, de még így is fennáll a "csendes napok" jelenség, amikor pláne röffennek a gázerőművek és a lengyel szénerőművek felől pedig az import.

Pár éve azzal is problémájuk volt, hogy az alacsony vízállás miatt két dolog nem ment, az érdemi áramtermelés a vízerőművekben és a szénhordó uszályok. Szvsz az atomot első főgonosznak kikiáltaniuk elhamarkodott volt, de valszin bíztak az importban, meg a sötétzöldek túlpörögtek Fukusima okán.

Az erőműveknél az alaperőművek általában kevéssé szabályozhatóak, pl. atomerőmű, vízerőművek, erre épülnek rá a "gyors felpörgetésű" gázerőművek, illetve a nap és a szél adta megújulók. Megújulóba sorolják még a biomasszát, meg talán a szemétégetést is, de ott valszin már tikkeltek erősen a meeting végén, minden esetre azokból is sok energia jön. A gázos részre alapból stratégiailag kell tekinteni (lásd még csendes napok), mert manapság már kb. nem fordulhat elő érdemi áramszünet, egyszerűen az ipar, a gazdaság és az életmód/életvitel kizárja. Gondold el, hogy ha mondjuk egy hotelben közlik a vendégekkel, hogy hát akkor itt most 12 órán át csak lépcső van és nincs semmi világítás hozzá. Ugyanez otthon sem örömteli, pláne nem mondjuk egy termelő üzemnél, ahol technológiától függően horror egy megállás (úgy is, hogy mondjuk legalább valamilyen UPS volt, amivel szabályosan álltak meg, valamilyen értelmezhető fázisban).

Az ilyen "dehátlapátolják a szenet" és hasonló felbuzdulásokkal az a probléma, hogy ha lenne zseton abban a szénvagyonban, főleg ami a föld alatt van, akkor már kitermelnék. Ami csak úgy fent van, az valszin percekre lenne elég egy erőművi felhasználásban. Egy rendesebb szénvonat 1500-2000 tonna köröli, de talán már 2500 tonnáig is fel tudnak menni itt az EU-ban. Ez olyan 40-50 db 4 tengelyes nyitott teherkocsi, nem kevés.

Ami itthon nagyon fontos lenne, hogy első lépésben az energiahatékonyság frontján kéne megharcolni az épületek szigetelésével, napkollektoros (mint HMV) vegyes rendszerekkel, illetve a villamosenergia felhasználáson javítani (LED izzók, mozgásérzékelők, stb, ahogy mászkálok erre-arra elképesztő pazarlás látható) stb. A lakótelepek távfűtőművei is gázzal mennek, ott a villamos energia másodlagos, de jelentős történet. A családi házas vonalon a gázfűtés szintén elég elterjedt itthon, szintén szigetelős történet, valszin szintén brutális megtakarítás lenne elérhető. A szigetelés mellesleg nyáron sem utolsó, amikor a hűtési igényt csökkenti.

Megújuló fronton arról kevés szó esik, hogy Bős-Nagymarosból a nagymarosi részt nem építettük meg, illetve azon túl még 1-2 hasonló vízlépcső épült volna a Dunán, mint alaperőművek. Szigorúan szvsz, de itthon nagyon hiányzik a mennyiség vízerőmű termelés. (http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2014/11/B%C5%91s-Nagymar… , https://edu.epito.bme.hu/local/coursepublicity/mod/resource/view.php?id…)

A lényeg, hogy igen bonyolult rendszerek összefüggéséről van szó, és mindenkinek meg kell tennie a saját pici lépéseit, mert anélkül nehéz lesz érdemit elérni.