( BehringerZoltan | 2020. 08. 19., sze – 22:08 )

>  Szóval vissza a vallásokhoz? /.../ Azt már láttuk, hogy ez az út hova vezet.

Hát ide :) a jelenhez :(. De egyébként nem teljesen értem, h magad mire gondoltál! Esetleg valami zaftos inkvizíciós jelenet lebegett szemed előtt - olyan amit a hollywoodi filmekben alkalmaznak a jónép keresztény vallástól való elrettentése érdekében (és aminek a történeti hűséghez vajmi kevés köze van).  

De itt szükséges különbséget tenni az állapot (pl. vallások által meghatározott társadalom) és az állapotok változása (szóhasználatodban: az út) között. Az "út" a világ kezdeti minőségileg meghatározott állapotból a mennyiségi módon meghatározott állapotba való züllését/fordulását jelenti. A múlt determinisztikus abban az értelemben, hogy hiába vágyunk egy, a nézetem szerint a jelennél fejlettebb, múltbeli állapotba, az a kívánt állapot sem tud ellenállni a létrontásnak, mint ahogy ezt történeti síkon kénytelenek vagyunk belátni: ismét ide jutnánk. A jövő felé fordulást, mint lehetőséget, inkább ne is említsük meg, mert a szemléletből következően az csak további alászállást ígérhet: ami új, az rossz!

A tudomány egy absztrakt ismeret/tudás hálózat amit megpróbálnak ráfeszíteni a "valóságra" így bizonyos pontokon konnektál azzal, de mint alkalmatosság a világ leírására hasonul a specifikáció és az elkészült programkód esetére. Belátható, h nincs teljes specifikáció, mert az maga a működő program kódja. Így nincs teljes tudomány sem, mert az maga lenne a valóság. Ha lenne, felmerülne a kérdés, hogy akkor hol van a tudomány? Tehát van a valóság és ezen kívül valahol van a tudomány ami leírja teljes egészében a valóságot? Vagy van a valóság és akkor ezen belül van a tudomány ami leírja a valóságot? Hogy fér el a valóság a valóságon belül még egyszer? Vagy a leírt valóságban maga a tudomány nem jelenik meg? Tehát ő mindig outsider marad, mint mérőeszköz a megfigyelt rendszerben? Ha már szóba került a mérés: alapvető probléma, hogy a méréshez szükséges eszköz megváltoztatja a mérendő dolog környezetét v. épp magát a mérendő dolgot és ezzel torzítja az eredményt. Még érthetőbb hasonlattal, ha valaki le akarja írni a hegyi gorillák viselkedését és odautazik, h megfigyelje őket, akkor a tapasztalatai nem arra fognak vonatkozni, hogyan élnek azok általában, hanem arra, h hogyan élnek amikor megfigyelik őket. Lényeges különbség! Hol a tudomány helye a világban? Mennyiben torzítaná a világ leírását, azzal ha helyet foglalna benne? 

> elfogadott tudományos tény, hogy 0 fokon fagy meg a víz.

 Itt nem csak a mértékegységet hagytad le, hanem azt is elfelejtetted megemlíteni, hogy ez pl nyomásfüggő. Ez az un. tudományos tényeknek közös jellemzője: nem lehetséges véglegesen specifikálni a szükséges feltételeket a tudományos állítás reprodukciójához, mert a tudomány nincs ismeretében a mindent tudásnak, és idővel mindig újabb olyan szempontok merülnek fel amik meghatározásával bővíteni szükséges a specifikációt vagy akár az egész állítást kell elvetni miattuk. 

A "tudományos tény" szintagmához kapcsolódó társadalmi bizalom az egyik olyan dolog ami erős felülvizsgálatra szorul. Szerencsére nem kell az állami karhatalmat igénybe venni ehhez, természetes úton is bekövetkezik, mint a korábban hivatkozott konferencia példája is mutatja.