( bucko | 2020. 08. 16., v – 00:40 )

Ezzel egy kicsit mellé lőttél. Ezért (részben) összeszedegettem neked néhány szilánkot a zinternetről. ;)

A tgz nem is formátum, csak egy tömörített tar. A GNU tar nem támogatja az ACL-t, de

The tar utility is no longer a part of POSIX or the Single Unix Standard.

Egy kis történelem:

  • 1965 - ACL
  • 1979 - tar
  • 1993 - gzip
  • 1995 - pax ("portable archive exchange" is an archiving utility created by POSIX, defined since 1995. Rather than sort out the incompatible options that have crept up between tar and cpio, along with their implementations across various versions of Unix...)
  • 1999 - sudo - linuxon
  • 1997, 2001 - ACL POSIX std
  • 2002 - ACL - linux

Tehát egyszerűen csak nem a megfelelő programot használod, de elvárnád tőle, hogy mindent is tudjon. ;)

Egy kb. 97-es történetem meg úgy szól, hogy egy programomat portoltam volna AIX->SCO. Persze nem találtam az ACL specifikus parancsokat. Felhívtam az SCO-s fiúkat, de nem volt válasz. Végül egy IBM guru felfedte az igazságot: Az AIX B2 biztonsági besorolású, az SCO meg csak C4, ezért nincs benne ACL. Így aztán jobb híján csináltam talán még egy groupot és írtam egy "ACL emulációt", ami nem volt teljesen transzparens, de több parancs is kellett hozzá.

Szerintem az ACL sok esetben szükséges, nagyon jól használható. Talán csak nem voltál még olyan helyzetben, amikor szükség lett volna rá.

ACL-t is tárol. (Persze AIX-on másképp, mint Linuxon.)

Minden bizonnyal nem az AIX a hibás. ;)

A "spéci" tar és egyebeket sem jól fogod fel. Az AIX (pl) rendelkezik backup utility parancsokkal. Ebben az esetben hardver, az operációs rendszer, az implementált fs (és annak képességei szerint, pl. ACL) képes a parancskészlet a rendszer mentésre. Ezt nem spécinek, hanem konzisztensnek hívják. :-D

Ha linuxon lett volna ACL, akkor semmi szükség sem lenne a sudo-ra.