( _Franko_ | 2020. 08. 12., sze – 20:09 )

Ahja, mert ez közkeletű magyarázat, viszont például motorok lágyindításának egyik félvezető nélküli módja az, hogy egy áramkorlátozó fojtótekercsen át indítjuk, hogy ne oldjon le a védelem... szóval önmagában az induktivitás nem fog ilyet okozni, motoroknál ez azért van, mert a forgórész áll, amikor bekapcsoljuk és a forgó mágneses tértől való lemaradása általában arányos a felvett árammal. Ha forgórész nélkül vagy felpörgetett forgórésszel kapcsolod be a motort, akkor minimális az áramlökés, hiába induktív terhelés... transzformátorokban viszont van áramlökés, mert amíg felépül a mágneses tér a vasban, addig elég nagy áramok tudnak folyni, de több kilowattos transzformátorból viszonylag kevés van egy háztartásban.

Tovább a felsorolt példákban az induktív terhelés maximum 100-200 wattos, az igazi nagy terhelés a fűtőszál, ami hidegen a kisebb ellenállása miatt szintén tud áramlökést okozni és például a kapcsolóüzemű tápok is tudnak hirtelen sok áramot szívni, amíg az egyenirányító híd utáni pufferkondenzátor feltöltődik üzemi feszültségre. Szóval ez a régmúlt hagyatéka, amikor a hűtőben nem volt indító elektronika, a mosógépben nem volt direct drive, a mikróban nem volt indítási áramkorlátozás és ilyenkor a 200 wattos motortól leoldott a 6 amperes kismegszakító.

[...]

Megmértem, az embermagas hűtőm 70 wattot fogyaszt működés közben, bekapcsoláskor nem megy 1 amper fölé az áramlökése (tehát ~háromszoros az áramlökése az üzemi áramhoz képest).