Akkor örülök, hogy beláttad ennek a romanbarnak az értelmetlenségét. Ezek az Unicode római számos karakterek még okésak, pl. egynémelyik szám sűrűbben szedése, ligatúrázása. Bár már ezek között is vannak olyanok, amik nem korhűek, mert pl. a klasszikus római korban még nem jelöltek ↀ, ↁ, ↂ, ↅ, stb. számokat, törteket, meg ligatúrákat sem használtak. Ez utóbbiak inkább középkori fejlemények, modernizációk már, sőt, az alá-föléhúzás is ilyen. A rómaiak leginkább az egyszerűségre, és száraz eleganciára mentek, valami minél dísztelenebb volt, minél jobban beleolvadtak a számok a szövegbe, minél kevesebb betűt és jelet használtak, annál inkább azt a legegyszerűbb megoldást részesítették előnyben, mert a minimalizmus, tömörség, nehezebb érthetőség, elvontság volt a sikk akkoriban. Mondom, az egész római számok eleve azért is lettek kitalálva, hogy betűkkel legyenek írva, mint ha normál szavak lennének, és ne üssenek el a többi szövegrésztől. Nem véletlen, hogy sokáig a I sem volt megkülönböztetve a J-től, meg a V sem az U-tól. Ha csak egy jelet is lehetett spórolni, akkor azt megspórolták.
Egyébként ez mindenkinél ízlésfüggő is. Nálam a római szám még óralapon sem néz ki jól, de már elve az analóg órát sem szeretem, túl ósdi dolognak tartom a mutatók leolvasását, meg többször körbeforgatását. Nyilván le tudom olvasni, de nem szeretem. Mióta mindenhol rendelkezésre áll digitális óra, ami nem csak könnyebben olvasható, többféleképpen formázható, de általában sokkal pontosabb is, így idejétmúltnak tartom az analóg órákat, egyszerűen ékszerrégiségnek.