Szerintem, ahhoz képest, hogy mennyire elmerongyolóan bonyolult dolgokról beszélgetünk, egészen csekély félreértésekbe ütköztünk csak. :) Ha nem megy elsőre, remélhetőleg később csak összejön valahogy, ha nem is holnap, de talán egy másik alkalommal. Nem feladatunk a világ problémáira megadnunk a Végső Választ, ez csak a HUP fóruma.
(1) Azt hiszem, érdemes kicsit korábbra tekernem a téma fonalát, mert számodra és az idézett MTA tudós számára evidencia, hogy "a tudomány materialista", míg ezt a véleményt én nem osztom, és nyilvánvaló, hogy ezt eddig nem hangsúlyoztam eléggé. Természetesen abszolút mértékben igazat adok annak, hogy "a materialista tudomány" tévút, kényszerképzet, mivel az eszmeiség vagy nem-anyagiság (pl. érzelem, vágy, képzelet, de még a közönséges álom is) egyáltalán nincs megmagyarázva azzal, hogy "ez a gépezet mellékhatása". Ez pontosan ugyanolyan blődség -- csak ellentétes előjellel --, mint amikor az egyszeri valláskárosult mindent azzal magyaráz, hogy "isten teremtette ilyenre". Ezek a kijelentések semmit sem adnak hozzá az eddig felépített világmodelleinkhez, ezért tudománytalanok.
(2) Amit én elsősorban kifogásolok az eredeti témaindítóban, az ez: rossz az alapvetése, mert a tudomány is és az ateizmus is független a materializmustól. A közelmúltbéli "kommunista" tombolás és az azt megelőző babonás/vallási rémuralom évezredei miatt persze értem, hogy miért mosódhattak egybe ezek a fogalmak, de legfőbb ideje már tiszta vizet önteni a pohárba, és ezt egy tudós-társaság elnökétől várnám el a leginkább.
...Itt írtam egy hosszabb bekezdést, amiben másképpen próbáltam elmagyarázni, mire gondolok, amikor a newtoni fizika és a kvantummechanika közti váltással illusztráltam, ahogyan a tudomány is egyformán használhat anyagelvű vagy eszmeiség-elvű modellt, attól függően, hogy épp milyen jellegű dologra vagy jelenségre próbál magyarázatot (vagy használati utasítást) adni -- de inkább kitöröltem, mert túl bonyolult és terjedelmes lett, másrészt a lényeg talán nem is ez, hanem az, amit a fenti két, számokkal jelölt bekezdésben leírtam.
A heteron--auton összefüggést én így fogalmazom meg: minden, amit megtapasztalhatok, az nem én vagyok.
Egyébként magam is az idealista világmagyarázatot tartom helyesebbnek, mert teljes: magába foglalja a létezésnek azokat a megnyilvánulási formáit is, amit a materialista nézőpont anyagnak nevez. Sajnos, mivel a világ végtelensok "én"-ből tevődik össze, és mert ezek mindegyikének megvan a saját elképzelése a létezésről, egyfajta csúnya, igen demokratikus lökdösődésben létezünk, és ezért olyan rettenetesen nehéz megszabadulni a fájdalomtól, a sorvadástól és a haláltól. Ami lényeges különbség lehet, és amit szeretnék ismét hangsúlyozni, az hogy a hagyományos vallások híveivel szemben ateistaként nem számítok előre kidolgozott és általunk felderítésre váró (isteni) megoldásra, hanem azt gondolom, hogy ebben a káoszban vagyunk kénytelenek a legtöbbet kihozni abból, amire képesek vagyunk, és az volna jó, ha a stabilabbá váló létezésünkben az alapok is stabilak, önellentmondásoktól mentesek maradhatnának, mert csak így, csak ezzel az ultraszélsőséges őszinteséggel kerülhetjük el az olyan tévutakat, melyek lebontása és a korrigált újrakezdés további szenvedésekhez vezet. Ezért kell könyörtelenül felszámolni a múlt hazugságait és tévedéseit, de nem feledve semmit, hogy ne kelljen megismételni semmi rosszat.