Vannak nők, akik az agresszív férfiakhoz vonzódnak. Egyszerűen ez izgatja őket, abban látják az erőt, a férfiasságot, nem a magamfajta jelentéktelenségekben. Ezek a nők jellemzően olyanok, akik egy pasival betöretik az orrukat, a következő kapcsolatukban is lesz rajtuk néhány színes folt. Nem azért, mert így jó, hanem azért, mert így választanak. Na jó, de mit tegyenek, ha a normálisakban semmi férfiasat, izgatót nem látnak? Szívás. Ezen semmilyen egyezmény sem fog segíteni. Vagy betiltják a mazochizmust?
Továbbra is meggyőződésem, hogy erkölcsi nevelés kell: ha férfi vagyok, nem élek vissza a testi fölényemmel - ami nem biztos, hogy van, lehet a nő az erősebb. Ha nő vagyok, nem prostituálom magam, azaz nem utazom a pasi pénzére, nem vádolom hamisan, nem szekálom addig, amíg megüt, hogy végre feljelenthessem.
Furcsamód egyetlen kapcsolatom sem volt konfliktusos. Szerencsés lennék? Aligha. Csak nem megyek bele embei játszmákba, amelyekre semmi szükségem, illetve nem a mellbőség az elsődleges szempont, hanem az, hogy önállóan, telefonos segítség nélkül el tudjon mondani egy összetett mondatot.