( Hevi | 2020. 07. 25., szo – 15:06 )

de mondjuk a régészek/történészek, a biológusok stb. akik valaminek a kialakulását kutatják, ha nincs konkrét bizonyíték (tárgyi lelet, írásos emlék, stb), akkor elég nehéz helyzetben vannak

(...)

de a szó elszáll, az írás megmarad. Ha meg nincs, ami megmaradt, akkor nem tudják megtalálni, akármennyire is akarnák.

(...)

ha a nyelvet már évezredek óta nem beszéli senki, és akik annak idején beszélték, nem tudtak írni és nem jegyezték le mások sem, sehol

Te most konkrétan mivel vitatkozol? 

Mert van. Épp fentebb hoztam példának az etruszk nyelvet, amiből szerencsére maradtak fenn írásos emlékek. Az, hogy az MTA nem ért hozzá, emiatt tanulmányozni se tudja, és hogy csak személyeskedős terelésekre futja a "tudósainktól" az bizony sajnálatos. Dehát mit is várnánk azoktól, akik 50(!!) év alatt szinte semmit nem haladtak a szavaink eredetének megismerésével (v.ö.: TESz-ÚESz szójegyzékeit. Ez utóbbi még mindig work in progress...).

Aztán hoztam példának az érdekes egybeeséseket a nem kellően megalapozott "hamis barát" ügyében is. Vajon miért használnak a magyarra kísértetiesen hasonlító ragozást az ausztrál őslakos nyelvek, és miért található meg ugyanez a "véletlen" a bibliai héberben is? Vajon a kutya miért hangzik szinte ugyanúgy szerte a világban? Vajon miért hívják Czuczor-Fogarasi-t "áltudományosnak", mikor az ő saját "tudományuk" van tele nevetséges ellentmondásokkal és vajon miért ad teljesebb képet a CzF féle értelmezés a mainstream féle képtelenségnél? Vajon miért van az, hogy fogalmuk sincs, hogy milyen számrendszert használtunk eredetileg, mikor az ötös számrendszer maradványai még mindig ott vannak a nyelvünkben?

Ahogy látom elég hamar válaszoltál a kommentemre. Biztos hogy átnézted a hivatkozásokat, értelmezted azokat és ezek után jutottál konklúzióra?

Vagy netán te már kiszervezted az értelmezés ügyes-bajos dolgait másoknak?