( amper | 2020. 07. 22., sze – 13:56 )

Szia,

Ha szakmát szeretnél tanulni, akkor iskola+gyakorlat+önképzés. A gyakorlat oldala lényeges, mert nem mindegy, hogy milyen szakemberek mellett szerzel gyakorlatot. A gyakorlat része: az anyagismeret, a szakmai fogások, és az ökölszabályok ismerete. Ezek még csak az alapok, közel sem leszel alkalmas nagyobb szakértelmet igénylő munkák elvégzésére.

Ha végig olvasod a hozzászólásokat, akkor láthatod, hogy rengeteg ökölszabály szerinti tanácsot kaptál. Az ökölszabályt az Isten azért teremtette, mert báránykáinak többségét alacsony értelmi képességgel áldotta meg. Vagyis nem kell megérteni, csak alkalmazni. Hogy Isten lusta volt-e, azt most ne vitassuk meg. A villanyszerelők többsége ökölszabály szerint dolgozik. Az egy fázisra kötött háromfázisú áram-védőkapcsoló esete (alias Fi-relé, a szakmában ÁVK) pont erről szól. Nem ismeri a működését, de ökölszabály szerint be tudja kötni. Ha nem működik az ökölszabály, akkor az ÁVK biztosan hibás. (szomorú, de ez nagyon sokszor előfordul)

A hozzászólásokban említett 1 fázisú 16 A névleges áramú dugaszolható csatlakozók bekötéséhez alkalmazott vezeték keresztmetszete valóban 2.5 mm2. Ez ökölszabályként bekerült a szabványba, mert egyszerűbb volt ökölszabályt írni rá, mint a különböző kivételeket - esetleg indoklással - szabvány szinten sok-sok oldalon keresztül taglalni. Így egyszerű oktatni, egyszerű megjegyezni, egyszerű alkalmazni és egyszerű vizsgálni.
Egyébként a 1,5 mm2 keresztmetszetű vezetékkel van probléma. Az alapterhelhetősége valóban 16 amper, de sok befolyásoló tényező (hőmérsékleti viszonyok, hosszúság, terhelés ideje... stb.) esetén nem viseli el a 16 ampert. Éljen a 2.5 mm2-es ökölszabály, mert kevesebb lesz a lakástűz!

Közbevetés: Ha az áramköri túláramvédelem 32A (ez volt a hozzászólásban), akkor "eggyel" nagyobb ÁVK-t illik "betenni". Vagyis legalább 40 A névleges áramút kell beépíteni. (egyébként 24 amperes ÁVK nem létezik) Az oka: az ÁVK kiegészítő áramütés elleni védelmi készülék. A túláramokat (zárlati áram is az) a túláramvédelmi eszköznek kell megszakítania, az ÁVK nem túláramvédelmi készülék, ezért el kell viselnie az áramkör túláramait, hogy nem menjen tönkre.

Szabványok. Alkalmazásuk nem kötelező, viszont erősen ajánlott.
A szabványok a gyártmányok követelményeitől kezdve szólnak a tervezőknek és a kivitelezőknek is. Ha betartod a szabványokat, akkor "mondhatjuk", hogy mindent megtettél a megfelelőség érdekében. Mit jelent a nagyon hangzatos megfelelőség? Élet és vagyonvédelmet!

Léteznek rendeletek is. Ezek nem szabványok, hanem kötelezően betartandó jogszabályok. Ezeket kevés villanyszerelő ismeri, tisztelet a kivételnek, a tervezők viszont ismerik.

Persze egy kivitelezésnél a gondosság is nagyon fontos. Pl. a megfelelő nyomatékkal meghúzott csavar vagy az esztétikus szerelés is idetartozik. Hiába szabványos, ha a csavaros szorítókötések nem megfelelők.

Ok, az épületvillamosság nem űrtechnológia. A nem profi villanyszerelő szintjét bárki elérheti. Az ökölszabályok is működőképesek. A speciális esetekkel van probléma. Az "úgy is jó lesz" kivitelezésben benne rejlik a tűzveszély, az áramütés veszélye, vagy a táplált készülékben előálló vagyoni kár. Ha bármelyik előfordul, akkor megkeresik kivitelezőt (ha volt, akkor tervezőt) és nem kell mondanom, hogy a bírósági döntés mi lesz.
Ha nem történik meg a baj, a veszélyeztetés még fennáll, ami szintén büntetőkategória. Ezeket érdemes szem előtt tartani.

Elismerem: Jó szakembert nehéz találni. Az ismeretségi körben kellene érdeklődni, hátha valakinél dolgozott megbízható szakember.
Vannak ajánlott villanyszerelők is. http://aramkapocs.hu/ Ezek az emberek kötelező képzéseken vesznek részt, tisztában vannak a jogszbályokkal, a díjszabásokkal és nem utolsó sorban felelősséget vállnak a munkájukért. (kötelező felelősségbiztosításuk is van, mert enélkül nem végezhetik a tevékenységet!)

Csak azt tudom ajánlani, hogy fontold meg mi az amit kis szakértelemmel magad is meg tudsz csinálni, és mi az amit szakemberrel csináltatnál.