( renard | 2020. 07. 17., p – 18:03 )

Arra, amit ő szeretne, ez is jó, meg számtalan más is, viszont ő még nem tudja, hogy nem ezt kellene akarnia :)

Ő 10 m-re akarja elvinni az I2C buszt, ami nem szerencsés. Pontosan tudom, hogy mit írtál erről korábban (máshol), tehát itt nem fog egyezni a véleményünk.

Azok a meghajtók, amiket csavart érpárak meghajtására használnak (pl. X.21/V.11, G.703, RS422/RS485 esetén), és a hozzájuk való vevők már nagyon sok éve bizonyítanak, probléma nélkül használhatók, ott a 100 m vagy akár az 1 km is simán elérhető.

10 m-re simán jó a 1-wire is, de akár használhat valami/frekvencia átalakítót is az érzékelőknél, azzal is könnyebben tudja megoldani a problémát, és akkor nem kell szenvednie az I2C-vel, de még az RS485 erősen szoftverigényes megvalósítását is megússza.

Zajos ipari környezetben 50-60 m-ről is stabilan jönnek pl. a hőmérséklet-frekvencia jeladók jelei, semmi baj sincs velük, és egyszerű a megvalósítás is, a feldolgozás is. Sok lehetőség van még, pl. a szokásos 4-20 mA-es áramhurok.

 

A githubos amatőrök dolgairól nem tudok nyilatkozni, nem szeretek más által barkácsolt megoldásokkal foglalkozni, legfeljebb megtekintés szintjén, az embernek általában úgysem pont ugyanarra van szüksége, és egyébként is obban jár, ha saját maga találja ki, hogy mit akar csinálni, azt mivel tudja megoldani, a sok-sok év alatt mindenkinek kialakul a saját eszközkészlete, amihez fokozatosan jönnek hozzá az új dolgok.

A kezdő, mivel kezdő, nem rendelkezik tapasztalattal, ezért az indulásnál sokat számít, hogy milyen tanácsokat kap, sokszor az a legjobb tanács, ha az eredeti ötlet buktatóit megmutatják neki, és egy járhatóbb útra terelik. Kezdetben nem kell nagy dolgokat csinálni, jobb lépésekben haladni, úgy nagyobb az esély a sikerélményre. A sikereken felbuzdulva, az egyre nagyobb tudás, egyre több tapasztalat birtokában lehet magasabb hegyeket is megmászni.