( gee | 2020. 07. 17., p – 17:16 )

Egyfelől, mint azt biztos te is tudod, van egy csomó olyan szó, ami hasonlóan hangzik, de nincsenek kialakulásbeli kapcsolatban. Az, hogy a smaci és a smárolás hasonlóan hangzik, az tény. Egy nyelvész erre felállíthat egy elméletet, hogy az egyik a másikból alakult ki. Aztán elvégzi a szükséges ellenőrzést (ami nem tudom, hogy nyelvészetben hogyan működik, de feltételezem, hogy a szavak legkorábbi előfordulását keresi meg, illetve különféle írott szövegben előforduló változatait, majd ezeknek a helyéből és idejéből von le valami következtetést).

El tudom azt is képzelni, hogy az, hogy a smárolás ismeretlen, az annyit jelent, hogy úgy sejtjük, hogy a smaciból jön, de nem sikerült bizonyítani. Egy szakembert kellene megkérdezni, hogy ilyen esetben mit írnának oda a szótárba. Esetleg egy szakember azt is meg tudná mondani, hogy miért biztos, hogy nem azonos a két szó forrása (ha az ismeretlen ezt jelenti).

A nyelv kialakulásával kapcsolatban bizonyára úgy működik a dolog, minthogy a nyelv egy folyamatosan változó dolog, hogy megpróbálják megkeresni a legrégebbi nyomokat belőle. Szóval nem a rakéta meg a porszívó meg rozsdamentes acél szavakkal kezdik a kutatást, hanem olyasmivel, ami mondjuk egy ősembernél is már előfordulhatott. Víz. Hal. Bogyó. Vér. Csont. Kő. Fa. Íj. Nyíl. Tűz. Nap. Hold. Hús. Ezeket szépen megnézik, aztán ha kijön, hogy mondjuk 30% uráli, 20% szláv, 35% német, 15% egyéb+ismeretlen, akkor jön a következtetés, hogy hát a németekkel és a szlávokkal együtt éltünk az elmúlt 1000 évben, ezek a szavak lehettek eredeti magyar szavak amiket mások átvettek tőlünk, lehettek több ezer éves átvételek, ha éppen németekkel és szlávokkal voltunk egy helyen akkoriban, vagy lehetnek új átvételek. Viszont a 30% uráli, az nem lehet új átvétel, mert az elmúlt 1000 évben nem éltünk uráli nyelvet beszélő népek közelében. Szóval akkor ezek vagy eredeti magyar szavak, vagy több ezer éves átvételek. Kérdés, hogy találunk-e olyan ősi szót, ami csak nálunk szerepel, sem az uráliaknál nincs meg, sem másoktól nem vehettük át később. Ha igen, akkor ezek lehetnek eredeti magyar szavak (vagy olyan ősi átvételek, amiknek az eredete a múlt homályába vész). Az is lehet, hogy ősi magyar szavakat az uráli népek vettek át tőlünk mondjuk 4000 évvel ezelőtt, ezért ugyanaz náluk és nálunk. Viszont ezzel a kettővel (elveszett forrású ősi átvétel és tőlünk másokhoz került ősi szavak) el is jutottunk egy olyan szinthez, aminél tovább már nincs is értelme kutatni. Nem lehet bebizonyítani, hogy a vér szó pl. eredeti nem uráli magyar szó volt, amit az uráliak vettek át, vagy eredeti uráli szó volt, amit a nem uráli magyarok vettek át, vagy eredeti szíriuszi szó volt, amit az uráliak és a nem uráli magyarok is a szíriusziaktól vettek át (miközben feltételezhetően egymás közelében éltek, és mindkét irányban vettek át más szavakat is egymástól), esetleg a vér egy eredeti uráli szó volt, amit a magyarok, mint uráli nyelvet beszélők is ugyanígy használtak.

Vagyis vissza lehet követni a szavak alapján a nyelv történetét egy ideig, a magyar nyelv esetén az uráli nyelvekig, de azt nem lehet megmondani, hogy az uráli nyelvek ideje előtt mi volt (ha volt egyáltalán valami). Lehet, hogy a magyar nyelv nem az uráli területen alakult ki, de az uráli terület előtti magyar nyelvből nincsen olyan maradvány, amit a tudományos módszerrel be tudtak volna azonosítani a szakemberek.

hadd kételkedjek már abban

nyugodtan kételkedjél! Csak ne jöjj olyan állításokkal, amik még kevésbé vannak bizonyítva, mint azok, amikben kételkedsz! Ha van egy meglátásod, akkor a tudományos módszer használatával körüljárod, bizonyítékokat gyűjtesz, és aztán megpróbálhatod lenyomni a tudományos közösség torkán. (És ha úgy gondolod, a magyar tudományos közösség elfogult, akkor nyugodtan viheted más országba)