( Raynes | 2020. 07. 08., sze - 05:16 )

Egyetértek. Az Archot rendesen kell feltelepíteni, a Wiki-je alapján. Ha az ember normál alaptelepítést csinál, semmi extra, semmi titkosítás, semmi Secure Boot, semmi RAID, semmi LVM vagy SELinux bonyolítás, akkor kifejezetten könnyű feltelepíteni. Végül is csak particionálás, partíciók megformázása, fstab készítése, chroot, locale és időzóna beállítása, csomagok feltétele, bootmanager telepítése, konfigurálásra, root jelszó megadása, grafikus felület telepítése, login manager és hálózatkezelés service-einek engedélyezése, reboot, és annyi. Érdemes végigcsinálni, mert ha más nem arra is jó, hogy tanuljon az ember, hogy hogyan működik a Linux, meg hogy meg lehet lenni a Debian-csapat, meg a Cononical védőszárnyai meg v1.0 felhasználóknak szánt debil GUI buginstaller szutykok nélkül, amik rendszeresen elkefélik a particionálást és az UEFI bootot, nem rakják fel a megfelelő drivereket, stb.. Archon ezeket az ember kézzel csinálja meg, de pont azért lesznek normálisan megcsinálva, vissza lehet követni, ha valami nem megy, hogy hol a hiba, melyik lépése a Wiki-nek nem lett követve, mi hiányzik. Elsőre nehéznek tűnik, de párszor végigcsinálva rájön az ember, hogy semmi ördöngösség.

Azért is előnyös, hogy az Archnak nincs telepítője, így csak azok a csomagok kerülnek fel, amiket az ember saját maga feltesz és valóban szüksége van rá, meg a beállítások is azok lesznek, amit a felhasználó megcsinál magának. Nem az lesz, mint más, grafikus installeres disztrókon, hogy default telepítésben fel van telepítve 2000 csomag, amiből a felhasználó kb. 3/4-ét nem használja, mert más alkalmazásokat preferál helyette, vagy nincs is rájuk szüksége, és a telepítés után szedhet le egy csomó felesleges csomagot, meg csinálhat vissza egy rakat nem tetsző deafult beállítást.