Sok nyelv a fekete köré építi a negatív érzésekre, jelentésekre épülő szavait. Ez így alakult évszázadok alatt. Nem lehet erőszakkal gyorsan megváltoztatni anélkül, hogy ez másoknak ne okozzon negatív érzéseket. Tagadjuk meg a történelmet, ami a nyelvünket formálta? A személyiség is a pozitív és negatív élmények együttes hatására fejlődik, mindegy melyik oldal kerül túlsúlyba, torz lesz az eredmény.
Szélsőséges példa: temetés egyértelműen rossz érzéshez kötődik. Milyen színű ruhában legyen az ember, hogy senkinek a bőrszínét, cég logóját, zászlóját, jelképét stb ne kösse negatív élményhez? És ebből a példából az is levezethető, hogy tulajdonképpen bármilyen tulajdonság, ami alkalmas arra, hogy csoportosítás alapja legyen, ami egyéb tulajdonság alapján negatív érzést kelthet, az kirekesztő, és így törlendő. Az emberi agy tulajdonságok alapján csoportosít, és az így létrejövő absztrakció alapján egyszerűsít. Ez a működés nem tud nem kirekesztő lenni, így tulajdonképpen az ember maga, amit ki kell zárni az egyenletből? Az egyensúly a lényeg. És nem azt érzem, hogy erre törekszünk, hanem jó nagy lendülettel ugrunk a ló másik oldalára...
Igen, oda kell figyelni a szélsőségek kordában tartására, és akkor szép lassan átalakul, de csak ésszel.