Szépen összefoglaltad. Annyit még hozzátennék, hogy ez egy régebbi interjú, valamikor a tavaly év végén készült.
A másik, amit még kiemelnék, hogy Linus nem ért egyet, hogy egyes kritikus/ipari felhasználási területen még túl régi kerneleket használnak, 2.6-osat. Ezt azzal indokolja, hogy ezekben a verziókban még másképp zajlott a kernel hibatesztelése, és emiatt nem volt még annyi beépített hibaszűrő mechanizmus, mint a későbbi kerneleknél (amikor behozták ezt a 6-10 hetes RC, stable, LTS, stb. szintű tesztelést, ahol a kód fázisokban bizonyíthat). Ez nem az interjún volt, de hozzátenném, hogy ez nekem régóta szúrja a szemem, hogy extrém hosszú támogatású disztrókban még használnak ilyen ósdi kerneleket, abban a tévhitben élve, hogy ezzel jót tesznek, közben meg pont ellenkezőleg. Egyedül beágyazott rendszereknél, meg nagyon retrós disztróknál (486-osra készült TinyCore) értem meg a régi kernelt, ott nem a stabilitás az oka, hanem a régi kernelek kisebbek, ergó rányomorgatóbbak nagyon szerény hardverre, ami ilyen 5.x-es modern kerneleket nem bírna el sem tárhellyel, sem memóriával, sem procival.
Ami a nosztalgiázást illeti: az interjúztató hozta fel, nem Linus, hogy a korai kernelek idején 4 MB RAM, 100 MB HDD volt az átlag szint. Elhangzott az is, hogy a nagyon korai kerneleken login prompt sem volt, hanem mindjárt root shellt kapott az ember az arcába.