Nem ismerem ezt a csoportot, de a mainstream felfogas nem ez. A tavoli testek is hatnak egymasra, es a ket ero eseteben nagyon hasonloan.
Gravitacio eseten a ket test kozti ero=egy konstans (hogy Newton legyen belole a vegen) * egyik test tomege * masik test tomege / (koztuk levo tavolsag^2)
Elektromos tolteseknel meg a ket test kozti ero=egy masik konstans (hogy Newton legyen belole a vegen) * egyik test toltese * masik test toltese / (koztuk levo tavolsag^2)
Szoval mindketto a vegtelenig hatassal van, csak mindketto a tavolsag negyzetevel csokken. Miutan a legtobb testnel a gyakorlatban a tomegevel jellemzoen gyengebben no a toltese (bolygoknal/csillagoknal valamennyire kiegyenlitodik, hogy nagyjabol valamennyire semleges legyen), mig a gravitacios ereje a tomeggel aranyos, ezert hiaba van ekkora elteres a ket konstans kozott, bizonyos leptek felett a gravitacio fog nyerni.
Egyebkent senki nem allitotta, hogy a magneses/elektomos ne lenne fontos, a Nap eseten eleg sok jelenseget pont ezek hoznak letre (Napkitoresek, foltok, talan a granulatumokat is ezzel magyarazzak). A klimavaltozasos fickok meg jol teszik, ha ezzel is szamolnak, mert az elozo valami 70 elorejelzes totalis kudarc lett (aminek mar be kellett volna kovetkezniuk, aztan meg mindig nem fagytunk meg sultunk meg). Idovel rajonnek, hogy az "egi mechanikat" is belevegyek jegkorszakostul, aztan rajonnek, hogy epp a legutobbi jegkorszak vegi felmelegedes vegenel vagyunk.