Végigrágtam magam rajta. Hát nekem ez egyrészt elég közhelyes írásnak tűnik. Nem mond semmi olyat amit ne tudtam volna. Persze ez nem azért van, mert olyan okos lennék, hanem mert cikk bár hosszú, és van benne néhány konkrét eset példázva, összességében mégiscsak elég lapos. Nem kell konkrétan tudnom, h a Tina Magazinban milyen cikk jelent meg, anélkül is meglehetősen biztos elképzelésem lehet a Tina Magazin nívójáról. Ha nem tudok ilyen anekdotikus eseteket a Google v. FB tájékáról, attól még értem h miben mesterkednek. Az ilyen esetek felemlegetése, meg úgy általában az un. tények csak mint megerősítések, igazolások bírnak némi jelentőséggel, maga a viszonyulásom alapjában véve [nem meghatározható] intuitív módon áll elő. Másrészt viszont jól összekutyulja a technológiát, gazdaságot, pszichológiát, politikát amiből aztán bármi vagy épp a bármi ellenkezője is kikerekíthető lenne. Leginkább olybá' tűnik mintha az ehhez hasonló (ál-leleplező) irományokon keresztül kívánnák a nagy tech cégek a polgárok tudtára adni, hogy mostantól ők itt a főnökök. LOL
Csak kérdem - azoktól, akik már éltek az internetet megelőző időszakban is hosszabb ideig és vannak emlékeik onnan - h a net minden hasznossága ellenére nem nosztalgiával gondolnak-e a net-mentes korra? De akik még nem is éltek, ám az ízléstelenségük engedi, hogy filmek nézésével "kulturálódjanak" azok is felfedezhetik a mára elveszett bizalmat és naivitást pl a mára korszerűtlenné vált '70-es évek beli krimiben, ahol a rendőrnyomozó főhős úgy oldja meg az ügyet, hogy szigorúan illegálisan egy feszítővas és egy elemlámpa segítségével betörve a megfelelő irattárba és ott átnyálazva a fiókban talált aktákat az egyiken ismerős névre bukkan, amit a fejében joinol egy másik irattár másik aktájára, vagy egy korábban már felmerült névre, és akkor ez vezet a megoldó felismeréshez. Ugye ismerős ez a klisé? És a mai technológia ismeretében nem találjuk ezt végtelenül naivnak? És nem érzünk hiányt ez után a naivság után?
Olyan dinamikával gyorsul a világ züllése, hogy az már egy emberöltőn belül is bőven érzékelhető. A tanítás szerint a Kali-Yuga (sötét kor) terminális fázisban élünk. Ezt a kort (kb az általunk ismert történelem) a kezdeti rend fokozatos, míg végül totális felbomlása jellemzi. A minőség mennyiséggé züllik , káoszon és anarchián keresztül egy fordított rend és a hierarchia fog előállni, aminek a csúcsán a leggonoszabb erő fog trónra szállni. Ez minden bizonnyal be fog következni, nincs rá esély h elkerüljük - bármilyen deprimáló is ez a helyzetértékelés. Ami kérdés h úgy mondjam, az "csak" lejátszástechnikai kérdés. Azaz, hogy fog mindez megtörténni? És egyre inkább úgy tűnik h az ipari, technológiai "fejlődés" (bőven ide értve az IT-t is) és ezek hozományai pl. a korporációs vállalatok, lesz az ami elhozza végül az antivilágot. Ebből az aspektusból belátható, h a profit amit materiális síkon a legfőbb mozgatórugónak kiáltanak ki, tulképp csak ennek a lejátszástechnikának az egyik eleme - pusztán egy kellék és nem a valódi mozgató. Profánul: nem azért figyelik a jónépet mert profitot kell termelni, hanem mert maga a világ egyre gonoszabb. És a gonoszság - többek közt - a profit termelés útján nyilvánítja meg magát. A kapitalizmus megváltozott természetéről való értekezések, illetve az aktuális események- a világ anarchiába borulása - mindezeknek a jelei: az emberi minőség alatti lények tömegének a támadása a [még] meglévő rend ellen; ahogy a [z egyébként illuzórikus] történelmet valami még rettentőbb történelem-alattiság próbálja kiszorítani, ahol a régvolt események egyszerre válnak megsemmisítendővé és eljelentéktelenítendővé. Értelmetlenné válik majd azon moralizálni, hogy a tech cégek miként sértik az emberi jogokat, mert emberek sem lesznek többé - csak egyre inkább ember alatti létformák. És ez már valóság.
A cikkben említett mindenkit-mindenkivel és mindent-mindennel összekötni vágyó tech cégek - úgy tűnik - a valódi világ részben minél kevésbé absztrahált, részben virtualizált modelljét akarják létrehozni ~kvázi tükrözni akarnák a valóságot. Ehhez a modellhez szükséges számítástechnikai eszközök által létrejövő variabilitási potenciál, bizonytalanság a modellezni kívánt világ/valóság komplexitását fogja növelni, mivel ezen eszközök a való világban találhatók. Elméletileg kizárható egy olyan hiper-számítógép megalkotása amibe betáplálható lenne a teljes valóság, mert a gépnek saját magával is, mint a valóság részével számolnia kellene.