Te neked mi a célod ezekkel a benyögésekkel? Hiszen láthatod, hogy hiába töröd magad, engem hidegen hagy.
Trollkodás? Kitartó vagy, de ez így kevés.
A személyem nevetségessé, komolytalanná tétele? Mi okból tennéd ezt? Értő olvasóközönséget amúgyse hatnak meg az ilyen terelési kísérletek.
Vagy valami más lenne a háttérben? Kérlek segíts megérteni a motivációidat, mert jelenleg fogalmam sincs, hogy miért viselkedsz így, holott téged bevallottan nem érdekel a téma.
---
Amíg a korábbi kérdésemen gondolkozol, érdekesnek találom, hogy említed a vízet, mely nedves. Ez így van.
víz – ‘a Föld nagy részét borító, az élethez nélkülözhetetlen színtelen, szagtalan folyadék’; ‘ivóvíz, fürdővíz’; ‘folyékony vegyi anyag’: királyvíz, választóvíz, kölnivíz. Származékai: vizes, vizetlen, vízi, vizez, vizesedik, vizel, vizelés, vizelet, vizenyő, vizenyős, vízhatlan.
Ősi örökség az uráli korból: vogul vit, cseremisz vet, finn vesi, vete, szamojéd vit (‘víz’). Az uráli *vete-alapszó indoeurópai szavakkal is kapcsolatba hozható: gót wato, szláv voda, görög hüdór (‘víz’)
Az indoeurópai kapcsolat a kikövetkeztetett PIE "wódr" "wed" alakra vezethető vissza, kiejtésileg ha jól sejtem körülbelül "úed" (aki nem hiszi, járjon utánna).
A wódr meg is van a nyelvünkben, hivatalosan szláv átvétel:
veder – lásd vödör
vödör – ‘víz merítésére, tartására, hordására való füles edény’.
A szó eredeti illabiális veder alakja (rekurzió: ld. rekurzió) szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák vedro. Ez alighanem többes birtokos vedr alakjában került nyelvünkbe, ahol a mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő e oldotta fel.
Kár, hogy a
nedv – ‘folyékony anyag ‹növényi, állati vagy emberi szervezetben›’; ‘‹nedű alakjában› nemes ital’. Származékai: nedves, nedvesség, nedvez.
Ismeretlen eredetű szó; a v–ű váltakozás benne olyan, mint a keserv–keserű vagy szív–szű, hív–hűalakpárokban.
pedig a PIE "úed" tő remekül magyarázná, hogy a víz miért is nedves...