( Hiena | 2020. 06. 02., k – 10:43 )

Nah, utoljára, hámozzunk eggyet a buborékon. Megpróbálom tőmondatokban írni. Nem mennek neked az összetett mondatok.

Annó, az EU előírt egy %-ot, hogy mikortól gyártanak egy terméket az EU-ban. Ez 2000 körül,  az alkatrészek 30%-a és az összes jelentős szerelési fázisa EUs területen kellett történnie. Csomagolás nem az. Felirat szitázás nem az. Ha egy szoftver 98%-át nem magyarok csinálták, akkor ne legyen már magyar. Akkor térhetnénk el ettől, ha egyedi, magyarspecifikussá lett volna téve. Vagy magyarországon domináns lenne a területén.
Szépen elsiklottál az indusztrializálás felett. Pedig, hülyeséget írtam. Technologizálást akartam írni. Ami egy terv gyárthatóvá tételét jelenti. Egy fizikai termék tervezésnek kb. 80%-a. A magyar mikroszámítógépeknél ezt is meg kellett ugrani. Csomagkezelő készítése, csak a nemzeti masni a csomagon. Még ha sok mérnök, sokat dolgozott rajta. Ezért visszás, ha ettől válik magyarrá  valami.

Linux disztribúciókat és más OS-eket írtam elválasztandónak. Erre kiemeled a Debiant és az Ubuntut.
A következő idézett mondatot én csesztem el, pont került a kérdőjel helyett a végére.

Igen, nem a disztribúciók, nem önálló OS-ek. Ugyanazon OS eltérően porcukrozott változatai. Mivel jelentős mértékben átjárhatóak. Pl. a binárisan terjesztett, statikus linux szoftverek, a disztribúció jelentős hányadán probléma nélkül futnak. Most próbáld meg ugyanezt a binárst mondjuk QNX-en futtani.